Korábbi kancelláriaminisztere kritizálja az Orbán-kormányt

Korábbi kancelláriaminisztere kritizálja az Orbán-kormányt

Élesen kritizálta a Fidesz-kormányt Polgár és jogállam címmel megjelent írásában Stumpf István alkotmánybíró, az első Orbán-kabinet kancelláriaminisztere.

Stumpf az esszében a 2010-es alkotmányozási folyamat kapcsán úgy vélekedik: „az alkotmányozó többség magabiztosságával, rohamtempóban törvények százait fogadtatta el, a korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek”. Az így kárba veszett jogállami értékekre példaként a hatalommegosztás követelményét, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, a parlamenti döntéshozatali szabályok betartását és a tulajdon szentségét hozta fel.

Az alkotmánybíró kritikáira azért is érdemes odafigyelni, mert oktató volt a Bibó-szakkollégiumban, ahonnan a Fidesz jelenlegi vezetői gárdája került ki. Maga is elismeri az esszében, hogy elfogult ezzel a generációval szemben, és közölte: még nehéz egyértelműen állást foglalni abban, hogy milyen pályára állították az ország fejlődését.

Saját jelöltek a kulcspozíciókba

A 2010-es választások utáni Fidesz–KDNP-vezetésről leírja: az alkotmányozó többség birtokában új Alaptörvényt léptettek életbe, kiterjesztették a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a kormány a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be.

Stumpf hosszan értekezik a rendszerváltás utáni magyar politikai élet viszontagságairól, hozzátéve: a kudarcok arra tanították meg a Fidesz vezérkarát, hogy a politikát elsősorban harci terepnek tekintse, és ellenfeleivel szemben kíméletlenül érvényesítse a választásokon megszerzett erőfölényét. A szerző szerint egyébként 2010-re Orbán Viktor számára nyilvánvalóvá vált, hogy a „rendszerváltás rendszerét” meg kell dönteni, mert a régi struktúrában a problémák újratermelődnek, és a „hitelszivattyú” révén az ország pénzügyi függése tovább fog növekedni, és hogy a liberális alkotmányt egy új, a nemzeti közösség érdekeinek védelmére alkalmas alkotmánnyal kell felváltani.

Az alkotmányozó többség birtokában új Alaptörvényt léptetett életbe, kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be.

A már említett, alkotmányosságot érintő anomáliákkal kapcsolatban azonban a szerző úgy látja: „a csúcsra járatott hatalomkoncentráció megnövelte a kormány cselekvőképességét, de jelentősen erodálta az alkotmányos demokráciába vetett hitet”, az emberek elégedetlenségét azonban az ellenzéki pártok nem tudták kihasználni.

Ledöntött liberális karantén és a gazdagodás hajszolása

Noha Orbánék bankok és multik elleni küzdelme mára alábbhagyott, az ellenőrizhetetlen migrációs hullám kezelésével kapcsolatban pedig a kormányfő a világpolitika színpadára lépett – ledöntve ezzel a korábban köré emelt liberális karantént – Stumpf számos negatívumot is felhoz a mai magyar állapotokkal kapcsolatban.

Mint írja, sok jól képzett szakember és fiatal hagyja el az országot, a polgári erények, mint szorgalom, tehetség és tudás megbecsülése, mértéktartás, tisztesség helyét egyre inkább a féktelen karriervágy és gazdagodás hajszolása veszi át. „Az értékalapú elkötelezettség helyébe mindinkább a feltétlen lojalitás lép, a racionális érvelést pedig háttérbe szorítja az olykor demagógiába hajló populizmus” – jelenti ki.

Stumpf István alkotmánybíró, egykori kancelláriaminiszter esszéje „A magyar polgár” című kötetben jelent meg.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »