Könnyen kijátsszák az adóhivatalt a csalók

Könnyen kijátsszák az adóhivatalt a csalók

A hatóságok nem ellenőrzik megfelelően az áfacsalásban feltehetően érintett étolajok termékpályáját – legalábbis erre következtethetünk az élelmiszer-biztonsági hivatal lapunknak küldött válaszaiból. Megkeresésünk után a Nébih újravizsgálja a gyanús termékeket.

Múlt héten számoltunk be róla, hogy a magyar boltok polcairól még mindig nem tűntek el a gyanúsan olcsó, minden valószínűség szerint áfacsalással az üzletekbe kerülő, külföldön előállított étolajok. A horvát gyártmányú Sunnyt több budapesti és főváros környéki boltban ismét lehet kapni, információnk szerint jó néhány kamionnal érkezett a termékből. Tavasszal kezdtünk foglalkozni a témával, amikor egy független áfaszakértőkből álló csoport az ország különböző pontjain összesen 14 terméket azonosított, ezek többek között Horvátországból, Ukrajnából, Szerbiából érkeztek. A szakemberek kijelentették, azért tudják a hazai üzletek mindössze 2-300 forintért adni ezeket az olajokat, mert minden bizonnyal elcsalták a forgalmi adójukat.

Nem figyel eléggé a hatóság

Rákérdeztünk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), ismerik-e az importált napraforgó-étolajok útját a gyártótól a boltig. Kíváncsiak voltunk arra is, szokták-e a termékpályát vizsgálni, megvan-e az ehhez kapcsolódó dokumentáció. A hatóság azt válaszolta: a Nébih a tisztességtelen forgalmazói magatartás vizsgálata során csak a konkrét eladó (azaz a gyártó vagy a forgalmazó) és a vevő között létrejött értékesítési megállapodás egyes elemeit ellenőrzi. A vizsgálat során jellemzően az értékesítéssel összefüggő, az árut kísérő dokumentumokat, például számlát vagy szállítólevelet ellenőriznek a szakemberek. Az áfaszakértők szerint azonban ez a válasz nem kielégítő.

Csak egy számla és a szállítólevél ugyanis nem mutatja be a teljes termékpályát, annak a gyártótól kellene kiindulnia. Szerintük ez nem termékpálya-vizsgálat, így nem lehet megállapítani, hogy átesett-e csaláson a termék. A horvát gyártótól a magyar boltig ugyanis több szereplőn keresztül jut el az étolaj, akik közül csak az utolsó nem csalja el a forgalmi adót. A hatóság válasza alapján pedig az derült ki, hogy ezeket a szereplőket már nem ellenőrzik vissza.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy amikor vizsgálják az étolajat, az árral foglalkoznak-e a hatóságnál, vagyis ismerik-e az aktuális piaci (spot) árat. Közölték, az egyedi vizsgálatokhoz nem használják ezeket az árakat. Pedig a magyarországi áfával növelt beszerzési ár alatti értékesítés és az akciós értékesítés is tilos a vonatkozó törvény alapján.

A Nébih kérdésünkre válaszolva azt is közölte, az áfacsalást kizárólag az arra illetékes szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állapíthatja meg. Ennek megtörténtéig a Nébih szerint bűncselekményről nem beszélhetünk. Hozzátették, hogy bármely esetben, amikor olyan jogsértés gyanúja vetődik fel, amely nem tartozik a hatáskörükbe, értesítik az illetékes hatóságot. Erre az idei évben több esetben volt már példa, nemcsak gazdasági visszaélés gyanúja miatt, hanem okirat-hamisítási vagy állatvédelmi ügyekben is. A szakértők elmondták, a külföldi étolajnál minden esetben felvetődik az áfacsalás gyanúja, ezért a Nébih, mint hatóság, minden esetben köteles lenne feljelentést tenni. A spot árak ismerete semmilyen külön beruházást, kiadást nem igényel. Ha ismernék, azonnal felvetődne a gyártási ár alatti értékesítés gyanúja, ami büntetendő.

Újra vizsgálódnak

A Nébih közölte, a Sunny napraforgóolajat a június–júliusi célellenőrzésük során már vizsgálták, de azoknál a termékeknél nem találtak élelmiszer-biztonsági hibát, a minősége megfelelt a terméktípusra vonatkozó követelményeknek, csak jelölési hibát tapasztaltak. Többek között az önkéntesen feltüntetett tápértékjelölés nem volt megfelelő a címkén. Közölték, a nyár eleji célellenőrzésüket követően az olcsó étolajok egy része elfogyott az üzletek polcairól, viszont szeptember elején újabb szállítmányok érkeztek, így a hatóság ismét mintát vett az érintett szegmensből, a Sunnyból is. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

A témához kapcsolódik, hogy csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tállai András, a NAV vezetője is arról beszélt, hogy az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) több kiskapu is van, ami elősegíti az áfacsalást, ezért változtatni kell rajta.

Hamis raklapokkal csalnak áfátÉvről évre ezrével hamisítják a raklapokat, amelyeket egyebek mellett áfacsaláshoz használnak fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) már több komoly fogása is volt – adta hírül a Magyar Idők. – A raklapok egy része iparjogi védelmet élvez, a védjegyet azonban gyakran silányabb anyagú és teherbírású lapokba is beleütik, mert azok még használtan is komoly értéket képviselnek – mondta Sárközi Alexandra, a hatóság bűnügyi ügyekkel foglalkozó szóvivője. Volt már példa arra, hogy a raklapok áfacsalási ügyben kerültek elő: a bűnözők a rakodólapokkal követték el adóügyi visszaélésüket. A NAV 2013 és 2015 között összesen hétezer darab illegális lapot foglalt le, míg idén hat hónap alatt 7200-at. A jogsértő lapokat az adóhatóság rendszeresen karitatív célra ajánlja fel, a faanyagot végül tüzelőként használhatják fel a rászorulók.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »