Könnyen bukás lehet a Fidesz tervéből

Könnyen bukás lehet a Fidesz tervéből

Egyelőre nem támadták meg az Alkotmánybíróságon (AB) a kvótaellenes népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot, de ez napokon belül megtörténhet. Annál is inkább, mert szakértők úgy vélik, ez a Fidesz elemi érdeke, hiszen enélkül – számításaink szerint – már a nyáron vagy szeptember legelején, iskolakezdéskor meg kellene tartani a referendumot. Ebből viszont könnyen bukás lehet.

Bár fideszes politikusok az utóbbi napokban többször is azt kérték, hogy a balliberális oldal ne támadja meg az Alkotmánybíróságon a parlament döntését a kvótareferendum elrendeléséről, úgy számoltunk, a Fidesz komoly bajba kerülne, ha a jogorvoslat valóban elmaradna. Vagyis éppen a kormánypárt érdeke az, hogy valaki a következő napokban megtámadja a határozatot az AB-n.

Az Országgyűlés kedden döntött arról, hogy elrendeli a kormány által kezdeményezett kérdésben a népszavazást. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A határozat aznap meg is jelent a Magyar Közlönyben. A népszavazást elrendelő határozat ellen 15 napon belül lehet az AB-hez fordulni, a testületnek pedig 30 napja van arra, hogy döntést hozzon. Ez vélhetően csak időhúzásra lenne jó, hiszen az alkotmánybírók érdemben már nem mondhatnak véleményt a kérdésről (ezt a Kúria a múlt héten megtette, amikor zöld utat adott a kérdésnek), legfeljebb azt vizsgálhatnák, hogy a múlt keddi bírósági döntés és a mostani parlamenti elrendelő határozat közötti egy hétben történt-e bármilyen olyan esemény, ami érdemben befolyásolta a népszavazás elrendelését.

– Tegnapig nem érkezett beadvány a parlamenti döntés ellen – közölte lapunkkal Sereg András, az Ab szóvivője. Forrásaink úgy tudják, mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény miatt ilyet bárki benyújthat, szinte bizonyos, hogy a következő napokban érkezik beadvány a testülethez. Ez pedig éppen kapóra jön a Fidesznek, még ha egyelőre nem is ezt kommunikálják. Amennyiben ugyanis nem érkezik beadvány az AB-hez, az Országgyűlés elrendelő döntése május 25-én véglegessé válik. Innentől a népszavazási törvény szerint a köztársasági elnöknek legfeljebb 15 napja van arra (június 9-e), hogy a népszavazás időpontját az onnan számított 70 és 90 nap közötti időpontra, egy vasárnapi napra kitűzze. Ez augusztus 21-e, 28-a vagy szeptember 4-e lehetne, illetve ennél is korábbi időpontok, ha az említett 15 napot Áder János nem használja ki. Ám e három időpont esetében a nyári szünet, illetve az őszi iskolakezdés miatt erősen kérdéses lenne, hogy elegen elmennének-e szavazni. Márpedig az érvényes és eredményes referendumhoz legalább 4 millió embernek az urnákhoz kell járulnia. Erre viszont sokkal alkalmasabb lenne egy későbbi, szeptemberi közepi-végi, vagy egy októberi időpont. Azt viszont a határidők miatt csak úgy érheti el a Fidesz, ha bejön a plusz 30 napos periódus, vagyis az Alkotmánybíróság eljárásának ideje.

A Fidesznek lehetősége lett volna arra is, hogy valamivel később nyújtsa be a parlamentnek a kvótaellenes népszavazási kezdeményezést, de ebben az esetben azt kockáztatta volna, hogy a szocialisták két másik kérdése – az állami földek eladásának leállítása, illetve az állami cégvezetők bérplafonja – időben beéri a kvótás kérdést, és így könnyen egy napra kerülhetett volna a szavazás. Ezt viszont a Fidesz mindenképpen el akarta kerülni.

A parlamenti döntés ellen ugyan nem érkezett beadvány az AB-hez, „befutott” viszont a testülethez a liberális Fodor Gábor alkotmányjogi panasza. Ő azonban nem a keddi parlamenti döntést, hanem a Kúria múlt keddi határozatát támadta meg. A beadványra ilyenkor 60 nap áll rendelkezésre, az AB-nak pedig a befogadás után 180 napja van arra, hogy az ügyben az első tervezetet elkészítse. Egészen más tehát az eljárás, mint az országgyűlési határozat megtámadása esetén, ráadásul a népszavazás kitűzésére ennek nincs is halasztó hatálya.

Fodor Gábor tegnap mindenesetre azt kérte a köztársasági elnöktől, hogy mindaddig ne tűzze ki a betelepítési kvótáról szóló referendum időpontját, amíg el nem bírálják alkotmányjogi panaszát. Erre viszont a jogszabályok szerint Áder Jánosnak nincs lehetősége, hiszen kötik a már említett határidők. A Fidesz azzal reagált Fodor Gábor nyilatkozatára: a balliberálisok Brüsszel megrendelését teljesítik, amikor az AB-n is megtámadják a népszavazást.

Az MSZP továbbra sem döntött arról, hogyan állnak majd a kvótaellenes referendumhoz. Tegnap a párt elnöksége a megyei vezetőkkel, illetve a parlamenti frakció tagjaival közösen vitatta meg a kérdést, az álláspontjukat ma ismertetik. A Jobbik abban bízik, hogy népszavazás helyett az alaptörvényben rögzítik a betelepítési tilalmat. Így egyelőre nem is gondolkoznak semmilyen kampányon, de az biztos, hogy a betelepítés elutasítását fogják támogatni. Az LMP sem vesz részt a kampányban, de a párt szerint a feltett kérdésre csak nemmel lehet szavazni.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »