Kongresszuson vitatják meg a Székelyföld problémáit

Kongresszuson vitatják meg a Székelyföld problémáit

Nemzetközi konferenciát szervez 2017 áprilisában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székely Tudományos Kongresszus néven.

izsak_bakk_david-_sznt-6578_bIzsák Balázs, Dávid László és Bakk Miklós

Dávid László, a Sapientia rektora csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: a tudományegyetemnek az oktatáson kívül más feladata is van, a régió és a közösség szolgálatába kell állnia, ezért vállalták a partnerséget az SZNT-vel. A professzor szerint a tudomány az egyetlen járható út, amely révén a többség és a kisebbség választ kaphat közös gondjaira.

Izsák Balázs társszervező, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy az autonómiáért folytatott harc eszköztárában a szellemi erőforrásokat is számon tartják. Szerinte a térség rendelkezik azokkal a szellemi erőforrásokkal, amelyekkel a gondok közép- vagy hosszú távon megoldhatók. A kezdeményező csapat harmadik tagja, Bakk Miklós politológus úgy véli, a székely kongresszus megszervezésével elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek keretében idővel a Székelyföld tudományos stratégiáját is kidolgozhatják.

Az ötletgazdák rámutattak: a Székelyföldet nem a felzárkózás jellemzi, hanem ellenkezőleg, a leszakadás fenyegeti, amit mielőbb meg kell gátolni. Ez a törekvés szerintük a tudomány és a kultúra képviselői számára is feladatokat fogalmaz meg. Egy életképes, autonóm Székelyföldért olyan kérdésekre kell választ találni, mint például az, hogy a régió meg tudna-e élni saját erőforrásaiból, jelenti-e az önkormányzatiság, az autonómia a gazdasági önállóságot, mit kell tenni a székely közösségi identitás reneszánszáért, vagy mire épülhetnek a Székelyföld szakpolitikái.
Kérdésünkre, hogy a kezdeményezéssel a Sapientia azt is jelezni kívánja, hogy kissé megelégelte az utóbbi huszonhat esztendő meddő politizálását, Dávid László elmondta, hogy ebben az időszakban a székelység gyakran futott a történések után. „Kerestük a választ a történésekre, és nem terveztünk tudatosan” – fejtette ki az egyetem rektora.

Kollégája, Bakk Miklós docens úgy vélte, lejártak azok az idők, amikor a 90-es években a politikum demobilizálni tudta a civil társadalmat. „Szeretném, ha az önkormányzatok nem riválist látnának bennünk, a nemzetközi konferencia szervezőiben, hanem partnerként viszonyulnának hozzánk” – üzent a politikumnak Izsák Balázs. Közölte: az 1902-es székely kongresszus hagyományához nyúlnak vissza, ezért az akkori első, valamint a 2002-ben megszervezett centenáriumi emlékülés után a jövő évi a harmadik székely kongresszus lesz. A tervek szerint 2017. április 19. és 21. között sorra kerülő kongresszus előkészítése érdekében külön szervezőbizottság alakul, addig a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán jelentkezhetnek mindazok, akik részt kívánnak venni a konferencia munkálataiban.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »