Konferenciával emlékeztek Tamásira és Sütőre Budapesten

Konferenciával emlékeztek Tamásira és Sütőre Budapesten

Jégtörő írók címmel konferenciával emlékezett Tamási Áronra (1897–1966) és Sütő Andrásra (1927–2006) a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétvégén a Pesti Vigadóban, ahol Fekete György, a köztestület elnöke úgy fogalmazott: a két szerző a magyarság nagy titkainak teremtője és őrzője volt. 

tamar445_bTamási Áron

Tamási Áron és Sütő András a 20. századi magyar kultúra, irodalom és szellemtörténet két nagy géniusza volt, akik az erdélyi tájakról érkezve emelték magasabbra az “egyetemes magyarság égboltozatát” – hangsúlyozta Bertha Zoltán irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, aki kiemelte azt is: saját korukban mindkét szerzőt valódi írófejedelemként tartották számon – írta az MTI.

Falusi Márton költő, író előadásában kiemelte: Tamási Áron és Sütő András esszéisztikája folytatandó hagyomány, nyelvezetük megújuló erőforrás az utókor számára. Mint fogalmazott, a két szerző esszéiben egy nagy kérdést járt körül, azt, hogy mit jelent magyarnak lenni a Mezőségben és a Székelyföldön. Míg az esszéíró Tamási Áron mintha könnyedén berendezkedne a fiktív regénybeli szituációkba, Jégtörő Mátyás fantasztikus és Ábel realisztikus kalandjaiba, Sütő András esszéiben inkább a szociografikus dokumentarizmus eszközeihez nyúl – hangsúlyozta.

„Amit Sütő prózája a nyelv állandó analízisével old meg, Tamási a fantasztikus motívumok és események közbeiktatásával . Tamási szépirodalmi esszéi magától értetődően a beszédaktusokon kívüli helytállásra, közösségi cselekvésre hívhatnak” – mutatott rá Falusi Márton.

Jánosi Zoltán irodalomtörténész Tamási Áron és Federico García Lorca (1898-1936) életének és műveinek párhuzamairól, érintkezéseiről beszélt. Mint Andalúz tükör című előadásában fogalmazott, Tamási és Lorca életművét összeköti a perspektivikus, irodalmi válasz akarása a népsors kihívásaira, a helyi peremhelyzetben lévő – andalúz és székelyföldi – belső identitás kérdéseire.

suto_andras_mti_bSütő András

Beszélt arról is: a Nyugattól való megkésettség hangsúlyozása a magyar irodalomtörténet oktatásában az általános iskolától az egyetemekig jelen van, annak ellenére, hogy ma már a „lokálisban megnyilatkozó emberi minőségre”, a helyi irodalmak és alkotók egyediségére jóval nagyobb hangsúlyt fektet a szakma.

A konferencia előadói között volt Medgyesy S. Norbert, aki Ördögök a Csíksomlyói passióban, továbbá Tamási és Sütő játékaiban címmel adott elő, és Cs. Nagy Ibolya is, aki Sütő András Álomkommandó című művének drámaértelmezésiről beszélt. Az ebédszünetben a résztvevők Bohák György 1989-es Gyökér és vadvirág című filmjét tekinthették meg. A Tamási Áron novellája nyomán készített filmadaptációról Kubik Anna, az alkotás egyik főszereplője tartott előadást.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »