Koncepció van bőven, csak a pénz hiányzik

Koncepció van bőven, csak a pénz hiányzik

Már-már tipikusnak is mondható történetet mutatunk be olvasóinknak. A helyszín Zalaegerszeg, ahol közel ötven éve felépült az ország első szabadtéri skanzenje, a Göcseji Falumúzeum. Azóta sem fejezték be, épp úgy, ahogy a területén másfél évtizede létrejött Finnugor Néprajzi Parkot. Utóbbit most bezárták, szakmabeliek tiltakoznak, a professzoroknak és a múzeumnak is nagy ívű tervei vannak. Csak éppen pénz nem lesz most sem.

Tipikusan magyar történetről van szó. A cikkünkben górcső alá vett projekt a kilencvenes évek végére datálódik, amikor az emberek még hitték, hogy valami jobb jön. Aztán átvágták a szalagot, és a múzeumigazgató szerint hirtelen eltűnt mindenki a projekt mögül. Zalaegerszegen járunk, a Göcseji Falumúzeumban, háromórás autóút után értünk le Budapestről, hogy a megszüntetni szándékozott Finnugor Néprajzi Parkról érdeklődjünk. Hogy hogy kerülnek a hantik, cseremiszek, finnek 19. századi mindennapjairól tanúskodó, 2003-ban átadott házak Zalaegerszegre, és éppen a göcseji épületeknek otthont adó múzeumba? Erre még Kaján Imre igazgató, egyben a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke sem tud egyértelmű választ adni. Helyette Varjú András osztályvezető vázolja a helyzetet: a környéken fekvő Hévízre és Zalakarosra hagyományosan sok orosz ajkú vendég érkezik, s őket célozták meg az attrakcióval. A tapasztalat viszont megmutatta: aki Hévízre megy strandolni, az nem igazán néz el másnap a szomszédba mari portát nézni. A százat sem érte el az orosz látogatók száma – évente. Egyébként is kevés külföldi érkezik, összesen mintegy kilencszáz.

A néprajzi park épp úgy részben készült csak el, ahogy annak idején a falumúzeum, most pedig másfél milliárdból egészítenék ki utóbbit az előbbi területének rovására – kérdéses, meglesz-e végül ez az összeg számukra. Eközben szakértők tiltakoznak az egész tervezet ellen, Kaján viszont vallja: az ő munkájukról nem a finnugor tanszék hivatott ítélkezni, hanem a látogatók, mégpedig azzal, hogy váltanak-e belépőt vagy sem. Márpedig a park miatt, annak jelen formájában, inkább nem. Főleg most, hogy bezárták.

Magyar pókok szövögetik hálóikat a mari házban Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Szúvak és cincérek rágják a házakat

Magyarország első szabadtéri skanzenjeként 1968-ban jött létre a Göcseji Falumúzeum. Az épületek nagy részét a kis göcseji falvakból telepítették át a Zala holtága melletti kiállítótérre. Egy 19. századi, egyutcás településtípust kívántak modellezni, így akad itt fatemplom és pálinkafőző kunyhó, ahogy vízimalom is. Ez utóbbi nem mellesleg korábban is itt állt, északi, fából készült része még a 18. században épült. A lakóházakban több generáció élt együtt, ahogy egyébként a Finnugor Néprajzi Park épületeiben is. Ez tehát közös vonásnak mondható, ahogy a 19. századi jellegzetességek megidézése is. Más tekintetben viszont két külön világról van szó: míg az Urálon túliaknak majd egész évben kemény fagyokkal, mínusz harminc fokokkal kellett szembenézniük, addig Zalában világosan tagolták az éveket négy részre a különböző évszakok. Ez viszont – főleg az egyre hosszabb és egyre elviselhetetlenebb nyári forróság – nem hat épp kedvezően a finnugor házakra, melyek nem viselik jól a rövid ideig tartó hideget. A 2003-as átadástól folyamatos problémát jelentett, hogy az épületeket nem erre a klímára tervezték. A hantik és manysik igazi fagyok elől lelhettek menedéket a zömök épületekben, nálunk viszont a jóval melegebb idő miatt csak beeszik magukat a falakba a szúvak, a cincérek, a folyamatos nedvesség miatt a gombák. Az egyre rövidebb tél miatt pedig végképp nem pusztulnak ki onnan.

Korhadásban Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

A teljes szakma tiltakozik

A bezárási és „területfoglalási” terveket aggodalommal figyelve levélben kereste meg az összes magyar finnugrisztikai oktató- és kutatóhely Balaicz Zoltánt, Zalaegerszeg fideszes polgármesterét. Reményüket fejezték ki, hogy a város a park megőrzése és felújítása mellett dönt, mivel „a kiállítóhely felszámolása nagyon rossz üzenet lenne a nemzeti múltunkat és nyelvünket becsülő magyar emberek számára.” A levelet az ELTE Finnugor Tanszékének vezetője, Klima László jegyezte, és közvetlen kollégáin kívül aláírták még a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékei, az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor Kutatócsoportja, valamint a Reguly Társaság. Összesen harmincnyolc kutató, köztük a Prima Primissima díjas Pusztay Jánossal, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatójával, Fodor Istvánnal, a Magyar Időkben is publikáló Pomozi Péter docenssel, Honti László egyetemi tanárral és Havas Ferenc professor emeritussal. A kérdésben kialakult szakmai összefogás tehát széles. A falumúzeum vezetője viszont azzal vág vissza: ő is tudna ötleteket adni arra, hogyan szervezzék meg a tanszékeket, amit a tudósok jogosan kérnének ki maguknak.

Klima László úgy látja, nem igazán kívánnak foglalkozni meglátásaikkal. Balaicz a múzeumigazgatóhoz irányította őket, akitől viszont többször is elutasító választ kaptak. Klima ezért kidolgozott egy teljesen új koncepciót, a Magyar Őstörténeti Parkét, amit szeretett volna személyesen is vázolni a zalaegerszegieknek, de végül csak levelezett a polgármesterrel. A városvezető közölte, hogy feltehetőleg nem lesz pénz az új létesítményre, tehát minden marad a régiben. „Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy a Finnugor Néprajzi Parkot továbbra is zárva tartják egyes épületek leromlott állapota miatt. Ez lenne a lehető legrosszabb megoldás, és ez számunkra elfogadhatatlan” – mondja erre Klima. Kaján úgy reagált: támogatja Klima javaslatát, csak keressen neki helyet valahol Budapest környékén. Hiszen ahogy a néprajziért, úgy az őstörténeti parkért sem látogatnának el szerinte tömegek Zalaegerszegre.

Kaján Imre és a szálláshely Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Mi lesz, ha a zsindely a babakocsiban landol?

A házak közben pedig egyre csak korhadnak. Mostanra tarthatatlanná váltak az állapotok, ezért idén már ki sem nyitott a park. „Mi lesz, ha jön egy babakocsis család, és a zsindely a gyerek mellett landol?” A múzeumiak szerint az újragyártás is több millióba kerülne.

Klima viszont nem ért egyet az egerszegiek véleményével, azt az érvelést pedig nevetségesnek tartja, hogy a házakat szétrágják a bogarak, mert nem erre a klímára vannak tervezve. „A finnugor házakat finnugor mesterek újonnan építették Zalaegerszegen. Mivel csak néprajzi értéket képviselnek, semmi akadálya annak, hogy a menthetetlenül tönkrement házakat lebontsák, és más faanyagból, favédő szerekkel tartósítva ugyanolyan jellegű, de tartósabb újakat építsenek helyettük” – mondja.

A kultikus ház őrizte szerepét, évente-kétévente keresték fel a testvérvárosiak Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Vendéglátóink körbevezetnek minket a falumúzeumban, mutatják a malmot, a göcseji házakat. Gyerekek nyári táboroznak itt. Épp akkor figyelmeztetnek egy idősebb párt is, hogy a terület le van zárva, amikor mi is megérkezünk a Finnugor Néprajzi Parkhoz. A fű mindent benő, mozogni is nehéz a ritkásan elterülő házak közt. Jobbra egy finn zsellérház, balra a mari porta, amit egyedüliként megőriznének az épületek közül. Ehhez tartozik egy szauna is, ami tulajdonképpen működőképes: belépve rögtön hőgutát kapunk. Ami másutt menedék lehet, nálunk így nyáron csak katlannak mondható.

Kik a szaunába menekülnek, kik onnan menekülnének Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Ki őstörténeti parkról álmodik, ki csárdáról, műhelyépületről…

Valójában a néprajzi parkot sem fejezték be soha, ezt már a bejárati táblán látjuk, ahol az üres területeknél jelzik, miket kellene ott találnunk. Összesen alig öt-hat épület áll elszórtan a hatalmas területen. Van egy kultuszhely, amit a testvérvárosi hantik szoktak látogatni.

Kiállítási egységek – legalábbis ahogy tervezték Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Klima aggódik: hibának tartja, hogy csak a mari (cseremisz) portát tartsák meg. Szerinte így meglenne a lehetősége, hogy később még ezt is felszámolják. Ráadásul a zalai népi építészetet bemutató múzeumban idegen test lenne egyetlen finnugor ház.

Kaján ugyanakkor épp olyan lelkesen ecseteli saját terveiket, mint Klima a maga koncepcióját. Az igazgató csárdát, iskolaépületet akar, és szerinte most kell megmenteni egyes zalai házakat, amíg még az utolsó példányok megtalálhatóak itt-ott. „Ha mi nem tesszük meg, senki sem fogja.” Cigány házat is szeretne, ami bemutathatná, mennyivel nehezebb körülményektől jutottak el a romák a maiakig. Ez egyben reményt is adhatna arra, hogy van lehetőség előrébb lépni. A 2011 óta múzeumvezetőként dolgozó férfi szerint lehetne műhelyépület, ahol mesterségeket tanítanak, és klasszikus zalai ételeket is a látogatók elé tárhatnának.

A zalaegerszegiek Magyar utcát és új épületeket terveznek Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

…csak ehhez pénz is kellene

Meglehet azonban, hogy mindenki hiába ötletel. A falumúzeum befejezésének másfél milliárdos büdzséje itt nem számít kevésnek. A polgármester mind Klimának, mind lapunknak szóról szóra ugyanazt válaszolta: „jelzem, hogy mindez egy elméleti ügy. A tervezett fejlesztés költsége 1,5 milliárd forint, erre sem korábban, sem most nincs forrása önkormányzatunknak, így a realitás továbbra is az, hogy minden marad úgy, ahogy van.” Balaicz egyébként feltehetőleg nem sokat változtatott a válasz többi részén sem, lapunknak is azt írta: nincs szó elbontásról, megszüntetésről, és a kompromisszumos megoldás teljesen jó, jelezte Klimáéknak, hogy „erre nyitott a múzeum, érdekes és értékes elképzelés. Dolgozzanak rajta közösen a falumúzeummal, egyeztessenek.” Ám – mint fentebb is írtuk – Kajánék nem egészen nyitottak semmiféle őstörténeti parkra.

Néhány elszórt épület és Kaján Imre, a Göcseji Falumúzeum igazgatója Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Amikor a másfél milliárd hiányát felvetettük Kajánéknak, vendéglátóink összenéztek: ők úgy tudják, van esély az összeg megszerzésére. Persze minisztériumi döntés kell majd hozzá. De ha nem jön össze elég pénz, akkor valóban maradnak a dolgok úgy, ahogy vannak. Be nem fejezett Göcseji Falumúzeummal, be nem fejezett és valószínűleg újra nem nyitott Finnugor Néprajzi Parkkal. Meg lelkes elképzelésekkel minden oldalról.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »