Komoly veszélyt jelenthetnek a félkatonai szervezetek

A Nézőpont Intézet kutatója szerint a jelenlegi veszélyes nemzetközi környezetben, a migráció, a terrorizmus, a szervezett bűnözés jelenlétében és összefonódásában nemzet- vagy közbiztonsági kockázatot is hordozhat egy félkatonai szervezet.

Két hete 12, a múlt héten újabb öt embert állított elő a Készenléti Rendőrség a Terrorelhárítási Központ segítségével. A gyanúsítottak mindegyike kapcsolatba hozható a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai szervezettel, amelynek alapítója, Győrkös István Bőnyben agyonlőtt egy rendőrtisztet.

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet kutatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy Magyarországon is kialakult a lőfegyverbirtoklás egyfajta szubkultúrája. Hozzátette: különbséget kell tenni a különböző típusú szervezetek között: vannak a hagyományőrzők, akik elsősorban történelmi érdeklődésük okán a katonai hagyományokat részesítik előnyben, de vannak olyan szervezetek is, amelyek ideológiai okokból katonai táborokat szerveznek, katonai gyakorlatokat folytatnak.

Gyenge kormány alatt könnyebb

Bizonyos államokban akkor jelennek meg ezek a szervezetek, amikor a központi kormányzat gyenge, vagy nem képes a rend fenntartására. Boros Bánk Levente szerint a Magyar Gárda megalakulása is ilyen esemény lehetett annak idején, amikor elsősorban a balliberális kormányok alatt erősen megkérdőjelezhető volt a közbiztonság.

A Nézőpont Intézet kutatója hangsúlyozta: különösen ebben a veszélyes nemzetközi környezetben, a migráció, a terrorizmus, a szervezett bűnözés jelenlétében és összefonódásában nemzet- vagy közbiztonsági kockázatot is hordozhat egy félkatonai szervezet. Nem feltétlenül azért, mert az állam megdöntésére szervezkednének, hanem mint ahogy a rendőrgyilkosság esete is mutatja: ha emberek az állam felügyelete nélkül erőszakszervezetet hoznak létre és üzemeltetnek, olyan gyakorlatra tehetnek szert, amely ha nem is megtervezett, de hirtelen felindulásból elkövetett emberöléshez vezethet.

A globalizált világban és a szomszédban zajlott háborúk miatt civil kézbe kerülhettek fegyverek, tette hozzá.

Van kapcsolat 

Boros Bánk Levente kiemelte: a Magyar Gárda egyértelműen köthető volt a Jobbikhoz. Véleménye szerint hozzáállás tekintetében nincs különbség az MSZMP utódpártja, az MSZP és a Jobbik között. Az MSZP, amely korábban egy diktatúrát fenntartó párt örököse máig nem tud úrrá lenni azon a dilemmán, hogy hogyan viszonyuljon a kommunista diktatúrához.

A Jobbik pedig már most terhesnek érzi a néhány évvel ezelőtt képviselt álláspontját, s bár Boros Bánk Levente véleménye szerint minden ember változhat és megkomolyodhat, de nagy kérdés, hogy a Jobbik tagjai, képviselői és támogatói hitelesen el tudják-e adni, hogy ők már nem úgy gondolkodnak. A Nézőpont Intézet kutatója hozzátette: a múlt látványos megtagadására a Jobbik esetében még egyszer sem került sor.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »