Kivihetetlen a nagy panelrombolási terv

Kivihetetlen a nagy panelrombolási terv

Megvalósíthatatlan a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által a napokban vázolt terv, amely szerint a lakótelepi lakásokban élő családokat kertes házakba költöztetnék – állítják szakértők. A panellakások lebontása és az új otthonok megépítése ugyanis hozzávetőleg tízezermilliárd forint kiadással járna. Az új családi házaknak pedig nem lenne elegendő helyük a városokban.

Belátható időn belül nem látszik kivitelezhetőnek az az ötlet, hogy kertes házba költöztetéssel javítsák a panellakók életminőségét. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása ugyanis túlzottan nagy anyagi terhet róna a családokra és a költségvetésre egyaránt – nyilatkozta lapunknak Ditróy Gergely, az Otthontérkép.hu vezető elemzője. Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón beszélt arról, hogy a panelok felújítása nem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás következtében az ilyen házakban a nyári melegtől szenvedők problémáira nincs jó műszaki válasz. Ezért a lakótelepeken élőket családi házakba kellene költöztetni. A miniszter azt is megemlítette, hogy a házgyári épületek felső szintjeit le kellene bontani, s alacsonyabb épületekké kellene átalakítani őket.

Nem panelgond a hőség

Elemzők úgy vélik: a klímaváltozás nem csak a házgyári lakásokat érinti, s a hűtési problémák miatt nem érdemes lebontani a szerkezetileg többnyire jó állapotban lévő épületeket, amelyek akár még egy újabb generációt is képesek lennének kiszolgálni, ha megfelelő gépészeti korszerűsítésen esnének át. Jóval olcsóbb és ésszerűbb lenne központi léghűtéssel felszerelni ezeket a lakásokat, mint lebontani – állítják szakértők. Szerintük Lázár elgondolása gazdasági okokból is megvalósíthatatlan. Ugyancsak ez derül ki a Portfólió.hu számításaiból is, amelyeket az Otthontérkép adatai alapján végzett. Magyarországon jelenleg 777 ezer lakott lakás van a panelépületekben, itt él a lakosság 20 százaléka, vagyis csaknem kétmillió ember. A statisztikák szerint egy közepes méretű panellakás – elhelyezkedéstől függően – vidéken 5–13 millió forintba kerül, Budapesten ezzel szemben az átlagár eléri a 15 millió forintot. A közepes panelt 50 négyzetméteresnek alapul véve országosan ez megközelítőleg 40 millió négyzetméternyi lakóterületet jelent. Ha azt feltételezzük, hogy a panelok helyett azokkal legalább azonos méretű családi házak épülnek fel, akkor – 250 ezer forint új építésű négyzetméterárral számolva – tízezermilliárd forintba kerülne a megvalósítás.

Érdemes megjegyezni: csak a bontási költségek egyetlen blokkház esetében hozzávetőleg egymilliárd forint kiadást jelentenének. Így már az épületek eltüntetése is számos új lakás árába kerülne. Emellett kérdéses, hogy a kormány honnan teremti elő a program megvalósításának óriási költségeit, amikor például a családi otthonteremtési kedvezményre is évente százmilliárd forint körüli összeg jut. A panelbontási program gigászi költségét jól érzékelteti, hogy abból például a Portfólió.hu számításai szerint huszonkét 4-es metró vagy három újabb paksi atomerőmű felépítését lehetne fedezni, esetleg minden negyedik hazai településen épülhetne egy stadion.

Irreális területek

Területileg sem egyértelmű Lázár felvetése: kétmillió ember kertes házba költöztetése – ezer négyzetméteres telkekkel számolva – 777 négyzetkilométernyi új területet igényelne, nem számítva a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítését. Végül a megvalósítást olyan logisztikai problémák is nehezítenék, hogy az államnak a 777 ezer család mindegyikével külön kellene tárgyalnia a lebonyolítás jogi, anyagi és személyes kérdéseiről.

Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke mindezt megerősítve elmondta: a panellakások zöme Magyarországon magántulajdonban van, és szinte lehetetlen lenne valamennyi lakóval megállapodást kötni a kiköltözésről, illetve a vételárról. Hatalmi szóval pedig ez esetben nem léphet fel a kormány, mivel a lakók tulajdonosi jogai csak kismértékben korlátozhatók. Az elnök is úgy látja, hogy a panellakások családi házakkal történő helyettesítése olyan kiterjedésnövekedést idézne elő a városokban, ami nem lenne kívánatos. A kertes házas övezetek óriási kibővülése ugyanis lehetetlenné tenné például a tömegközlekedés gazdaságos megoldását. Így növekedne a családokban az autók száma, ami viszont a levegőszennyezés felerősödését vonná maga után. Emiatt pedig élhetetlenebbé válnának a települések.

– Nyugat-Európában és Észak- Amerikában már voltak kísérletek a panellakásokkal beépített lakónegyedek átalakítására. Ám ezek a próbálkozások óriási összegeket emésztettek fel, és hosszú idő alatt valósultak meg – jegyezte meg Körmendy Imre. Szerinte a kormánynak inkább egy bérlakás-építési program beindítására kellene összpontosítania.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 20.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »