Kiveszi az állam a kormánykereket az önkormányzatok kezéből

Kiveszi az állam a kormánykereket az önkormányzatok kezéből

Az állam a forráshiánnyal küzdő önkormányzatokkal előbb feltőkésítteti a céget, azután ráteszi a kezét a társaság többségi tulajdonrészére – ez lehet a Balatoni Hajózási Zrt. jövője, legalábbis erre lehet következtetni abból a válaszból, amit Fónagy János államtitkár Kepli Lajos (Jobbik) kérdésére adott hétfőn a parlamentben.

A kikötővel rendelkező 22 balatoni önkormányzat két részletben, az első Orbán-kormány, majd a Gyurcsány-kormány idején kapta meg ingyenesen a cég részvényeit, azzal a feltétellel: tulajdoni hányaduk arányában fel kell tőkésíteniük a társaságot 1,5 milliárd forinttal. A fizetésre egyszer már haladékot kaptak az államtól, de ez a határidő is lejár e hónap végén. Az önkormányzatok jó gazdái a társaságnak, mely évről-évre osztalékot fizet a tulajdonosoknak és ez a tulajdonforma garantálja, hogy megmarad az önmagában veszteséges menetrendi hajózás a Balatonon, s hogy senki sem „csemegézi ki” például a nyereséges vitorláskikötői üzletágat – hallhattuk gyakran az elmúlt években balatoni szervezetek vezetőitől, polgármesterektől, hajós vezetőktől.

Miközben ma már, az önkormányzatok mozgásterének szűkülésével a jobb időkben, 2008-ban bevállalt feltőkésítési kötelezettség teljesítése is súlyos pénzügyi problémákat okozna a tulajdonos önkormányzatoknak (a legnagyobb tulajdonosra, Siófokra 700 millió forint esik, emiatt fejlesztéseket, beruházásokat halasztottak későbbre, de Balatonboglár és Balatonföldvár is ingatlaneladásból, illetve hitelfelvételből tervezte előteremteni a rá eső 100 millió körüli összeget), napvilágot látott a terv, amiről a tulajdonos önkormányzatok vezetői már régóta suttogtak: „megmentőként” jön az állam és cserébe tulajdonrészt kér a társaságban. Csakhogy a polgármesterek eddig úgy kalkuláltak: 1,5 milliárdos feltőkésítési kötelezettségüktől szabadítja meg az állam az amúgy is forráshiánnyal küzdő
önkormányzatokat.

A kormány azonban mást tervez, hogy pontosan mit, arról Bóka István Balatonfüred fideszes polgármestere, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke tájékoztatta nemrég az MTI-t. E szerint arról folynak a tárgyalások a háttérben, hogy a 365 milliárd forintos, zömmel uniós forrású Balaton-fejlesztési csomagban a Bahartnak új hajók beszerzésére és a második komp létesítésére hazai forrásból szánt 12,6 milliárdot, vagy annak egy részét az állam tőkejuttatás formájába adja a cégnek, s cserébe meghatározó tulajdonrészt szerez a társaságban, melynek a jegyzett tőkéje ma négymilliárd forint.

Ha az állam bevásárolja magát a Bahartba, akkor is igényt tart az önkormányzatok befizetésére? – tették fel a kérdést azonnal a balatoni polgármesterek. Hiszen nem volna
logikus: a legnagyobb tulajdonos Siófok októberben befizeti a rá eső 700 milliót, majd jön az állam és a milliárdjaival ráteszi a kezét a cégre, Siófok részesedése meg azonnal a töredékére zuhan, nem beszélve a többi, ma is csak néhány százaléknyi részvénycsomagot birtokló önkormányzatról…

Logikus vagy sem, Fónagy János hétfői parlamenti válasza túl sok jóval nem kecsegtet:

„A kormány eredeti szándéka érvényes, vagyis hogy a jelenlegi tulajdonosok oldják meg a problémát. Feltőkésítési kötelezettségük teljesítésének határidejét a kormány 2018. március 31-ig meghosszabbította”.

Vagyis időt ugyan nyertek az önkormányzatok, de mást aligha… „Ügyes és ravasz” – minősítette az államtitkár bejelentését az egyik balatoni polgármester, olyan települést
képviselve, melynek ma már csak minimális részesedése van a cégben, lévén, hogy az elmúlt években eladták részvénycsomagjuk javarészét a korábban meghatározó tulajdoni hányadra törő, ezért az értékpapírokat a társaktól akkor még rendre felvásárló Siófoknak. Ez a településvezető most azt mondja: az ingyenes vagyonjuttatás levét most isszák meg az önkormányzatok, az állam előbb beletéteti velük a cégbe a súlyos százmilliókat, azután „jön és lenyúlja”… Lengyel Róbert, a legnagyobb tulajdonos, Siófok független polgármestere amondó: bizonyos, hogy „újra kell gombolni a kabátot”, ha valóban az állam lesz a többségi tulajdonos, de az államtitkár hétfői szavai szerint előbb a feltőkésítést kell teljesíteniük, hiszen csupán újabb halasztást kaptak. Lengyel megjegyezte: „Ha azonban előre tudjuk, hogy idén nem kell fizetnünk, el tudtuk volna költeni másra a ránk eső 700 milliót, akkor nem terveztük volna be a város költségvetésébe. Azok a települések jártak
jól, ahol kötelezettség ide, vagy oda, egyszerűen be se tervezték a Bahartnak fizetendő összeget…”

Arról egyébként, hogy mik az állam, a kormány szándékai hosszú távon a Balatoni Hajózási Zrt.-vel, semmit sem tudtunk meg Fónagy Jánostól. Ott vannak az értékes
kikötők (11 vitorláskikötője van a cégnek és 22 kikötőből indulnak menetrend szerinti hajók), ott lapul „nagy titokban” a siófoki hajózási sziget, vagyis a zrt. székhelye és
műszaki bázisa, melynek értékét ma is másfél milliárd forintra taksálják, de ha megvalósul a telep évek óta tervezett elköltöztetése, akkor a felszabaduló sziget a Balatonban sok milliárdot érhet…Kepli Lajos fel is tette a kérdést a Baharttal kapcsolatban: „A kormány privatizálja-e majd a későbbiekben valamelyik Fidesz-közeli oligarchának, hiszen értékes cégről és ingatlanokról van szó?”

Az államtitkár mindössze ennyit mondott: „A működőképesség, az egyre javuló szolgáltatás-minőség nagyon fontos, a kormánynak ezt kutya kötelessége vizsgálni”.
Lengyel Róbert ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Nem volna jó abba a helyzetbe kerülni, hogy beletesszük a százmilliókat, összesen másfél milliárdot a cégbe, azután az állam hozza a milliárdjait és a részesedésünk, beleszólásunk minimálisra csökken; abba meg végképp nem, hogy azzal szembesüljünk: az egész arra megy ki, hogy bármit is magánkézbe lehessen átjátszani…”


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »