Kitolták a tűzszünetet Kolumbiában

Kitolták a tűzszünetet Kolumbiában

Október 31-ig feltételesen meghosszabbította a kolumbiai kormány a gerillákkal kötött tűzszünetet. A kolumbiai lakosság a hét végi népszavazáson elutasította a felek által kötött békemegállapodást. A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők képviselői a referendum kudarca ellenére bejelentették, hogy tartják magukat a fegyvernyugváshoz.

Kolumbiai diákok ezrei vonultak utcára Bogotában, miután vasárnap elbukott az a népszavazás, amely hitelesítette volna a kormány és a gerillák közötti békemegállapodást. „Azt kérjük, hogy gyorsítsák meg a békefolyamatot. Amit elértek, az nagyon törékeny, mint ahogy azt a híradásokban is láttuk tegnap, hogy a kétoldalú tűzszünet nem határozott. Politikamentes békét akarunk, békét a kolumbiai polgároknak, nem a politikai pártoknak, nem az elnöknek, minden kolumbiainak. Mert mi is politikai erő vagyunk” – fogalmazott egy egyetemista.

A diákok fehérbe öltöztek, gyertyákat, fehér és kolumbiai zászlókat fogtak a kezükben. „Ez egy szimbolikus gesztus, ami megmutatja, hogy mint ahogy a diákok is nagy részét képezik az országnak, elegünk van a háborúból, és békét akarunk. Elegünk van abból, hogy a békét a politikai pártokkal társítják, mert a béke senkihez sem tartozik” – mondta a megmozdulás egyik résztvevője.

A kormány és a FARC augusztus 29-én kötött a fegyvernyugvásról kétoldalú megállapodást, amelynek érvényessége csak a referendum időpontjáig, azaz október 2-áig szólt. Vasárnap a voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 évvel ezelőtt kezdődött fegyveres konfliktus lezárását célzó békeszerződést.

„Kolumbiaiak, nagyon közel, nagyon közel vagyunk a békéhez, a stabil és tartós békéhez, a nemzet széles támogatásával, ha mindenkiben van akarat és felelősséggel, az igazság megértésével és gyorsasággal járul hozzá, akkor el fogjuk érni. Szeretném kiemelni a gyorsaság kérdését. A tűzszünet léte a jelen bizonytalan körülmények között sok kockázatot hordoz” – figyelmeztetett Juan Manuel Santos kolumbiai elnök.

A békeszerződés ellenzői úgy vélik, hogy az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért újratárgyalását követelik. „Megismétlem annak szükségességét, hogy a FARC elismerje a bűneit és hogy a tagjaik védelmet kapjanak. Javaslatot tettünk a kormánynak a drogkereskedelem felszámolására jogi és gazdasági megoldások formájában, ennek azonnalinak kell lennie azon FARC-lázadók számára, akik nem követtek el emberiség elleni cselekedeteket” – nyilatkozta Alvaro Uribe korábbi elnök, ellenzéki vezető.

Az 1964 óta működő, korábban paraszt felkelő mozgalomként működő, marxista FARC az eredeti békeszerződés szerint elindulhatott volna a 2018-as választásokon, és 10 biztos helyet is kaptak volna a törvényhozásban. Latin-Amerika leghosszabb ideig tartó konfliktusában 220 ezer ember vesztette életét. A felek egyelőre tartják magukat a fegyvernyugváshoz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »