Kitart a belpolitikai válság Horvátországban

Lemondott tisztségéről kedden Tomislav Karamarko, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke, miután pártja a múlt héten megbuktatta saját kormányát.

Rendkívüli sajtótájékoztatóján azzal magyarázta lépését, hogy vállalja a felelősséget azért, amiért a kormány bukását követően ígérete ellenére nem tudott – egy új kabinetet támogató – új parlamenti többséget létrehozni.

Az eddigi horvát kormánykoalíciót vezető párt június 7-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnök ellen, akit egyébként éppen a HZD javasolt erre a posztra. Oreskovic az üzleti szférából érkezett, ahol nemzetközi karriert futott be, és egyik pártnak sem volt a tagja.

Karamarko a múlt héten a horvát kormányban betöltött tisztségéről is lemondott, ahol első miniszterelnök-helyettes volt, miután ügyében összeférhetetlenséget állapított meg az illetékes bizottság, mert felesége üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a Mol magyar olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott.

Tomislav Karamarko egyébként maga kérte, hogy a hivatalos szervek vizsgálják ki az ügyet. Az eset után a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) bizalmatlansági indítványt nyújtott be Karamarko ellen a parlamentben. Később a horvát kormánykoalíció kisebbik pártjának, a Híd Függetlenek Listájának kormánytagjai is megvonták a bizalmat Karamarkótól.

A HDZ – elkerülendő a Karamarko visszahívásáról tartandó parlamenti szavazást -bizalmatlansági indítványt nyújtott be Tihomir Oreskovic ellen. A miniszterelnök visszahívásával automatikusan a kormány is megbukott. A HDZ azt tervezte, hogy új parlamenti többséget hoz létre, és Zdravko Maric pénzügyminisztert jelölte új miniszterelnöknek.

Az elmúlt közel hat hónap alatt nem volt zökkenőmentes a HDZ és a parlamentbe protestpártként bekerült harmadik erő, a Híd kormányzása. A HDZ a kormány megbuktatásával a Hídtól is meg akart szabadulni.

Karamarko maga kutatott lehetséges új koalíciós partnerek után, az új kormány megalakítása érdekében folytatott tárgyalások azonban eredménytelenek maradtak. Karamarkót a saját pártján belül többen támadták emiatt, és lemondását követelték pártelnöki tisztségéből.

Eközben az ellenzéki pártok a múlt héten indítványozták, hogy a nemzetgyűlés július 15-ével oszlassa fel magát. A parlament hétfőn túlnyomó többséggel a feloszlatás mellett döntött. Várhatóan szeptemberben lesznek az előre hozott választások.

Jelenleg több név is felmerült a sajtóban a HDZ új elnökének személyét illetően. A HDZ két EU-parlamenti képviselőjének, Andrej Plenkovicnak és Ivana Maleticnek, valamint Tomislav Tolusic regionális fejlesztési és európai uniós források felhasználásáért felelős ügyvezető miniszternek a neve.

Ahhoz, hogy új elnököt válasszon a HDZ, rendkívüli kongresszust kell összehívnia. Politikai szakértők szerint minél előbb megtörténik a tisztújítás, annál jobb lesz a pártnak, amely az elmúlt hetekben nagyon sokat veszített népszerűségéből, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az SDP várhatóan újra hatalomra kerüljön.

A tavaly november 8-i parlamenti választásokon a két nagy párt, az akkor kormányzó SDP és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, egyikük sem szerzett abszolút többséget. Emiatt egyikük sem tudott kormányt alakítani a választásokon a harmadik helyen végzett Híd nélkül. A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, és bár mindkét nagy párttal tárgyalt a kormányalakításról, végül a konzervatív HDZ-vel állapodott meg decemberben a kabinet létrehozásáról.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »