Kisemmizett cégek a sor végén

Kisemmizett cégek a sor végén

Ahelyett, hogy kifizette volna az alvállalkozót, a jelek szerint egy hongkongi cég részvényeibe fektette pénzét egy építőipari társaság. A szolnoki cég a kormány egyik, támogatást is elnyerő partnerével szerződött egy üzemcsarnok építésére. Szakértők szerint a támogatott beruházások esetében az államnak ellenőriznie kellene, hogy a munkában részt vevő cégek mindegyike hozzájutott-e az őt megillető pénzhez.

Hitelezői választmányt hívtak össze mára egy beruházás alvállalkozói, mert nem kapták meg a nekik járó pénzt. Az ügyben rendőrségi feljelentés is született, melyet a Schnaider Polymetall Kft. tett a felszámolás alatt lévő, szolnoki kötődésű O-Nádor Építőipari, Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. ellen. A feljelentő 2014 augusztusában kötött vállalkozási szerződést az O-Nádor Kft.-vel – mint generálkivitelezővel –, a vállalt munkát elvégezte, az O-Nádor azonban a vállalkozói díj egy részét nem fizette meg. A Schnaider Polymetall Kft. egy olyan beruházásban dolgozott alvállalkozóként, amellyel a kormány egyik stratégiai partnere, a francia tulajdonú autóipari beszállító csoport, a Le Bélier SA magyarországi vállalata, a Le Bélier Zrt. bízta meg az

O-Nádor Kft.-t generálkivitelezőként. Konkrétan egy hatezer négyzetméteres üzemcsarnokot kellett felépíteniük Ajkán. Beruházásaira a Le Bélier Zrt. többször is állami támogatást kapott.

Lett volna pénze rá

Úgy tudjuk, a Le Bélier a generálkivitelezőnek rendben fizetett, vagyis a kifizetési lánc az O-Nádor Kft.-nél szakadt meg. Ennek fényében különös jelentősége van annak a könyvvizsgálói jelentésnek, amely szerint a partnereit cserbenhagyó O-Nádor Kft. 156 ezer, akkori árfolyamon átszámítva csaknem 5 milliárd forint értékű részvény vásárlásáról kötött szerződést a Stroi Marketing & Consulting Limited tőzsdén nem jegyzett hongkongi társasággal a cég részvényeire. Vagyis pénze éppen lett volna rá, hogy kifizesse az alvállalkozóját.

Az O-Nádor Kft. 2014-ben a hongkongi cég részvényei egy részének ellenértékét, 637 millió forintot fizetett ki pénztárából. Az adásvételi szerződés alapján a ténylegesen kifizetett részvények értékének megfelelő tulajdoni hányad birtokosa lehet az O-Nádor Kft. az interneten bárki által olvasható hongkongi cégregiszter alapján ma is működőnek tekinthető, 2014. szeptember 26-án alapított hongkongi cégben. Az O-Nádor Kft. továbbá – ugyancsak 2014-ben – tartós kölcsönt adott kapcsolt vállalkozásoknak, 65,25 millió forint értékben.

Kérték a felszámolást

A Schnaider Polymetall Kft. a több mint 2 millió forintos lejárt követelése miatt felszámolást kezdeményezett az O-Nádor Kft.-vel szemben, ám időközben másik hitelező korábbi kérelme alapján a cég elleni felszámolás 2016. március 9-én már elkezdődött. A bíróság által kirendelt felszámoló a Cég-Révész Kft. Az O-Nádor Kft. nyilvántartásba vett hitelezőinek száma 36, a bejelentett hitelezői igény összesen 286,6 millió forint. Iratanyag és felszámolási vagyon hiányában a felszámoló egyszerűsített eljárásban kívánja befejezni a procedúrát, de ezt a Schnaider Polymetall Kft. kifogásolta.

Az ügyben szerettük volna megszólítani az O-Nádor Kft.-t is. Korábbi illetékeseit utol is értük, de felszámolás alatt lévő cég esetén a felszámoló jogosult nyilatkozni. Egy éve mindenesetre a cég akkori jogi képviselője már jelezte, hogy vannak vitás ügyek az alvállalkozókkal, a bírósági eljárás azonban még nem zárult le. A céget felszámoló társaságnál elmondták: még nem kapták meg a hongkongi cégvásárlásra vonatkozó iratokat; ha úgy ítélik meg, bírság vagy részükről is feljelentés lehet az ügy folytatása.

Fontos mérföldkő

Az építőipar kifehérítéséhez vezető út egyik mérföldköve lehetne, ha egy beruházás befejezésekor azt is ellenőriznék, az építési lánc minden résztvevője maradéktalanul megkapta-e az elvégzett munkájáért járó pénzt – vélik szakértők. Amennyiben nem így lenne – kivéve a jogvitás eseteket –, nem kapnák meg például a számukra megítélt támogatást a beruházók, hasonlóan ahhoz, ahogy a közbeszerzéseknél is szokás. Így a beruházónak is érdeke lenne nyomon követni az általa kifizetett pénz útját, azaz ellenőriznie a generálkivitelezőt, utóbbi pedig az alvállalkozókkal tehetné meg ugyanezt. Erre a konkrét eset is példa. Amikor az ígéretek szerint száz új munkahely jön ugyan létre, de lehet, hogy ennyi meg is szűnik, ha a tőkeszegény alvállalkozók egy része azért jut csődbe, mert a generálkivitelező nem fizeti ki őket.

Különösen indokolt ez esetünkben, ahol a kormány stratégiai partnere is érintett – noha az ügyben maga nem vétkes.

Az 1994-ben óta működő Le Bélier Zrt. fékrendszereket és egyéb alkatrészeket gyártó cég.

A gazdasági tárca például még 2001-ben 100 millió forinttal támogatta a részvénytársaság ajkai fejlesztését, amellyel bővítették a kokillaöntöde kapacitását, és modernizálták az alumíniumöntvényeket. A teljes beruházás 590 millió forintba került. Legutóbbi, összesen 8 milliárd forint összértékű és száz új munkahelyet teremtő fejlesztése kapcsán pedig 507 millió forintos támogatást kapott az államtól az első fázisra.

Magyarázkodik a JabilA Jabil Circuit Magyarország Kft. jelenleg nem tervez csoportos létszámleépítést. Amennyiben a cég mégis munkavállalók elbocsátására kényszerülne, azt mindig az emberek érdekeit szem előtt tartva teszi – közölte az elektronikai konszern szombati cikkünkre reagálva. Azt írtuk, hogy információink szerint a konszern, amely a kormány stratégiai partnere, és munkahelyteremési támogatást is kapott, 600 alkalmazottjának elbocsátását tervezi. A Jabil szerint ezzel szemben a helyzet az, hogy növekvő megrendelés esetén a foglalkoztatottak száma is növekszik, ha csökken, akkor elkerülhetetlen a foglalkoztatottak számának csökkenése. Tehát azt nem cáfolták, hogy több száz embert küldhetnek el. Hozzátették: a vállalat arra törekszik, hogy ezeket a helyzeteket mind az üzlet, mind a „munkatársak érdekeit figyelembe véve oldja meg”. Ahogy cikkünkben felidéztük, a Jabil korábban is több alkalommal döntött létszámleépítés mellett. 2009-ben például 900 dolgozótól váltak meg, ez azonban munkajogilag nem számított csoportos létszámleépítésnek. Akkor a válságra hivatkoztak: az indoklásban az állt, a csökkenő megrendelések miatt fogták vissza a cégméretet. Négy évre rá a HVG cikke szerint közel 700 munkavállalót bocsátottak el, jelentős részüket durva módszerekkel. A portál úgy értesült, fegyelmiket osztogattak, hogy ne kelljen végkielégítést adni. (MN)


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »