Kirekesztő a csok szabályozása

Kirekesztő a csok szabályozása

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályozásának módosítására kérte fel az ombudsman a nemzetgazdasági minisztert, mivel a jelenleg hatályos kormányrendelet észszerű indok nélkül kirekeszti a jogosultak közül a húszévesnél idősebb, nappali tagozatos középiskolásokat, az ugyanilyen idős egyetemisták után viszont jár a pénz – derül ki az alapvető jogok biztosának lapunk által megismert jelentéséből. Varga Mihály tárcája vizsgálja az ombudsman észrevételeit.

Székely László azért indított vizsgálatot a csok szabályozása ügyében, mert egy család tőle kért segítséget, miután kiderült, hogy nem tudják igénybe venni a kedvezményt 20 éves gyermekük után, holott a fiatal nappali tagozatos végzős középiskolás, vagyis eltartottnak minősül és tanulmányokat is folytat.

Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerint azonban a 20. életévét betöltött gyermek csak abban az esetben jogosít a csok igénybevételére, amennyiben felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy megváltozott munkaképességű személy, és állapota legalább egy éve fennáll, vagy egy év alatt előreláthatóan nem javul. Az ombudsman megkereste az ügyben Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, akitől azt szerette volna megtudni, milyen „jogalkotói megfontolás” áll annak hátterében, hogy míg a 20–25 éves felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók után igénybe lehet venni a lakástámogatást, addig az ugyanilyen idős, nappali tagozaton tanuló középiskolások után egyetlen fillér sem jár.

A nemzetgazdasági miniszter megbízásából válaszoló Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár szerint a jogalkotó a szabályozás megteremtésekor azt vette alapul, hogy a tanulók középfokú oktatási intézményben jellemzően a 20. életévük betöltéséig végeznek tanulmányokat. Ezután általában felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, vagy megpróbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. – Utóbbi esetben már akár csokigénylők is lehetnek – fűzte hozzá az államtitkár.

Székely László szerint tény, hogy a csok mint állami támogatás jogosulti körének meghatározásakor a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg. Ez a jog csak legvégső esetben korlátozható, akkor, ha egy társadalmi csoport bizonyos tagjait ésszerű indok nélkül, „önkényesen” kezelnek különbözőképpen. Ebben az esetben azonban ez történt. Székely szerint ugyanis a köznevelés, illetve a felsőoktatás rendszerében tanulmányaikat folytató fiatalok homogén csoportot képeznek, hiszen valamennyien 20–25 év közöttiek, nappali tagozaton tanulnak, és eltartott személyek.

Az ombudsman rámutatott: a jogalkotói döntés indoka az a gyakorlati tapasztalat, amely szerint nem jellemző, hogy valaki a 20. életéve betöltését követően nappali rendszerű oktatás keretében középiskolába járjon. Ez azonban önmagában nem indokolja meggyőzően és ésszerű módon azt, hogy a jogalkotó kizárja az érintetteteket, illetve családjukat egy támogatásból. A biztos szerint amennyiben a jogalkotó szándéka az volt, hogy azokat a családokat is támogatásban részesítse, amelyekben a 20. életévüket betöltött fiatalok még tanulnak, ezért eltartottnak minősülnek, nincs – és a nemzetgazdasági tárca válasza alapján sem látható – ésszerű oka annak, hogy a tanulmányok közép- vagy felsőfokú jellege alapján tegyenek különbséget a fiatalok között. Az ombudsman emlékeztetett arra is, hogy a köznevelési törvény sem 20, hanem 25 éves korig ad lehetőséget minden fiatalnak arra, hogy nappali rendszerű középiskolai oktatásban vegyen részt.

Székely László a visszásság orvoslásáért felkérte a nemzetgazdasági minisztert, fontolja meg a hatályos szabályozás módosítását, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat folytatókkal azonos módon, a nappali tagozaton tanuló 20–25 év közötti középiskolások is gyermeknek minősüljenek a csok igénylésekor.

Nem minden gyerek után jár a lakásépítési támogatás Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Lapunk megkereste az ügyben a Varga Mihály vezette tárcát arról érdeklődve, kezdeményezik-e a csok támogatotti körének kibővítését, amire azt válaszolták, hogy vizsgálják az ombudsman észrevételeit.

Mint ismeretes, idén január 1-jétől a kormány jelentősen megemelte a csok összegét három gyermek vállalása esetén. A vissza nem térítendő állami támogatás új vagy használt lakás és családi ház vásárlására, építésére, illetve használt ingatlan bővítésére igényelhető, melynek összege a már meglévő vagy a vállalt gyermekek számától függ. A csok igénybevételére meglévő gyermekeik után házastársak, élettársak és egyedülállók – életkortól függetlenül – egyaránt jogosultak, „ígért” gyermek után azonban kizárólag házaspárok igényelhetik a kedvezményt, akik közül legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie. Új lakás esetén egy gyermekre hatszázezer forint, két gyermekre 2,6 millió, míg három gyermekre 10 milliós állami támogatás és további 10 millió forintos államilag támogatott lakáshitel jár. Használt lakás esetén egy gyermekre 600 ezer, kettőre 1,43 millió, háromra 2,2 millió, négy vagy annál több gyermek után pedig 2,75 millió forint támogatást ad az állam.

A Népszabadság napokban megjelent írása szerint egyébként az idei esztendő első felében összesen 32 milliárd forintnyi otthonteremtési támogatást igényeltek a családok, ám ennek 70 százaléka már meglévő gyermekekre vonatkozik, és csak 30 százaléka ígért gyerekre. Ráadásul mindössze a csokot igénylők negyede vállalt három vagy több gyermeket, közel 60 százalékuk kettőt, 16 százalékuk pedig csupán egyet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »