Kinek térkép e táj…

Kinek térkép e táj…

1944 áprilisának elején a szövetséges haderő megkezdi Magyarország szisztematikus bombázását, amely a szovjet csapatok előrenyomulásával párhuzamosan 1945 tavaszáig tartott. Minden harmadik települést súlyos bombatámadás ért, mintegy 15-20 ezer ember halálát okozva.

A szövetségesek elsődleges célpontjai természetesen az ipari létesítmények mellett a vasúti infrastruktúra, pályaudvarok, hidak voltak, de a korszak kezdetleges technikai színvonala miatt természetesen óriási polgári áldozatokkal is jártak. Az elcsúszó, elnagyolt szőnyegbombázások, egyes esetekben a kísérő vadászgépek túlkapásai (Szabadka környékén a földeken dolgozókat is géppuskázták) illetve a légvédelem által megzavart kötelékek bombaterhei egész városrészeket romboltak le, nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki nagyvárosban. Így szenvedett súlyos károkat Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka, Újvidék. 
 
A front előrehaladtával egyre nyugatabbra helyeződtek a bombázási célok, így a háború utolsó hónapjaiban pusztító és hadászatilág már nagyon nehezen indokolható pusztítás érte Sopront (egy nap alatt több mint 2500 halálos áldozat) és Szombathelyt. Utóbbit szokás itthon azzal magyarázni, hogy a nyilas kormány székhelyeként elsődleges célpont volt, bár nyilván azt már nem részletezte senki, hogyan is lehet egy kormányt megbuktatni a levegőből. Mindeneset Vas megye székhelyének egy jó része egyszerűen eltűnt,
 
A földeken dolgozók legéppuskázása mellett ismert egy vöröskeresztes kórházvonat megtámadása, vagy épp egy marhacsorda értelmetlen lebombázása. 
 
Magyarország minden negyedik, az 1945 utáni határokkal számolva minden harmadik települését érte bombatámadás. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy mind az áldozatok, mind az anyagi kár tekintetében ezek szinte eltörpülnek a földi harcok, a deportálások és a szovjet zsákmányoláshoz képest. Sőt, a vasúti infrastruktúrában okozott károk tetemes részét maguk a németek okozták a visszavonulás során. Természetesen komolyan soha nem merült fel, hogy Németország hazánk irányában jóvátételt fizessen.
 
Egy biztos, a háború után készült statisztika szerint – az 1938-as határokkal számolva – a 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, mintegy 15-20 ezer ember halálát okozta.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »