Kilencvenéves lett II. Erzsébet

Kilencvenéves lett II. Erzsébet

Csütörtökön ünnepli 90. születésnapját II. Erzsébet királynő. Még nem megy nyugdíjba.

Ő a negyvenedik uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de Erzsébet egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.

Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már tavaly szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal. Magas kora és uralkodási időrekordja ellenére természetesen szóba sem kerül II. Erzsébet királynő „nyugdíjba vonulása”.

Életbiztosítási szakértők már a 70. születésnapján is még legalább negyedszázadnyi további, egészségben leélt életévet valószínűsítettek számára. Édesanyja, Erzsébet anyakirálynő, mindenki „Queen Mum”-ja – a királyi ház egykor messze legnépszerűbb tagja – 2002-ben, 102. életévében hunyt el.

Élő történelemkönyv

II. Erzsébet királynő életének kilenc évtizede és a trónon töltött csaknem hat és fél évtized bővelkedik történelmi horderejű eseményekben. Első miniszterelnöke az eddigi tizenkettő közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Trónra lépésének idején, 1952-ben a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman –, akik közvetlenül részesei voltak a második világháborúnak.

A királynő uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra. Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a másfél millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt televíziókészülék.

Így került trónra

Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja, VI. György halálának pillanatában emelte a trónra. Uralkodásuk közös vonása, hogy György király nem – és így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd „jóvoltából” kerültek a brit trónra.

Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én – nem egészen egyévnyi uralkodás után, a koronázást meg sem várva – távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, Erzsébet édesapjának, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet. A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő Albert – a családon belül csak „Bertie” – Eduárd súlyos alkotmányos válságot kirobbantó távozása után, szinte teljesen készületlenül volt kénytelen egyik napról a másikra Anglia trónjára ülni.

Az új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rászakadt felelősség és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.

A borzalmas évek

II. Erzsébet királynő uralkodásának későbbi évtizedei sem a felhőtlen nyugalom és boldogság jegyében teltek. „Annus horribilis” – borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt, különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.

Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók – a hercegnő lábujjait a marokkói fövenyen csókolgató úr sajnos nem az azóta elvált hercegi férj volt -, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.

Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő – Károly trónörökös felesége – világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.

Egyben tartja a monarchiát

Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő – kifelé mutatott – rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték – így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is –, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait.

Felkészül: Vilmos herceg

Vilmos hercegnek nem okoz álmatlan éjszakákat, hogy majdan ő lesz az Egyesült Királyság uralkodója. Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a második a trónutódlási sorban, nagymamája, II. Erzsébet királynő 90. születésnapja alkalmából adott interjút a BBC televíziónak. Vilmos tulajdonképpen nagymamája helyett állt a BBC kamerája elé a csütörtökön esedékes jeles ünnep alkalmából, mivel a brit uralkodó hagyományszerűen soha nem nyilatkozik a sajtónak és a médiának.

A herceg a szerdán sugárzott interjúban elmondta: jóllehet a királynő továbbra is rendkívül aktív, ő bármikor készen áll arra, hogy feladatokat vegyen át tőle, ha a királyi nagyszülő ezt kéri. Vilmos ezt válasznak is szánta azokra az utóbbi időben megjelent sajtóbírálatokra, melyek szerint vonakodva veszi ki részét azokból a kötelezettségekből, amelyek a királyi családban betöltött pozíciójából hárulnak rá. Kijelentette: ha nagymamája úgy dönt, hogy uralkodói felelősségi köreinek egy részét át akarja adni, akkor ő lesz az első, aki azokat átveszi. Jelenleg azonban „a királynő áll szilárdan a kormányrúdnál”, és az idén 95 esztendős nagypapa, vagyis Fülöp edinburghi herceg, az uralkodó férje „sem hajlandó lassítani” – fogalmazott a BBC-interjúban Vilmos herceg.

Vilmos herceg a BBC-interjúban – arra a kérdésre, hogy majdani V. Vilmos királyként milyen uralkodói szerepre készül – kijelentette: nem találhatna jobb példaképet magának saját nagymamájánál, vagyis II. Erzsébet királynőnél, aki a napi politikán felülemelkedve látja el uralkodói feladatait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a királyi családnak együtt kell haladnia a korral, magának is modernizálódnia kell, és meg kell őriznie helyét és jelentőségét a folyamatosan megújuló környezetben. „Ez a kihívás áll előttem” – fogalmazott a herceg. Kijelentette azonban azt is, hogy nem tölt álmatlan éjszakákat erre a szerepre „várva vagy vágyva”, már csak azért sem, mert amikor ő édesapja után király lesz, az azt is jelenti majd, hogy „szomorú változások” történtek a családjában.

Arra a kérdésre, hogy elsőszülött gyermeke, az idén hároméves György herceg – aki Vilmost követi majd a trónon – kezdi-e már felfogni, hogy nem hétköznapi családba született, illetve Vilmos és hitvese, Katalin hercegnő foglalkozik-e már azzal, hogy miként készítse fel Györgyöt majdani szerepére, Vilmos azt mondta: Katalinnal együtt „normális családként” nevelik gyermekeiket, és jelenleg csak az a céljuk, hogy a lehetséges legtöbb szeretetet megadják nekik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »