Kilátástalan helyzet, masszív elbocsátások

Kilátástalan helyzet, masszív elbocsátások

Kilátástalan helyzetbe került a szénbányászat és az erre alapozott energiatermelés Romániában a magas előállítási költségek és az ágazat tetemes veszteségei miatt. Miközben a bukaresti hatóságok a magánosítás és a szerkezeti átalakítás terén egyaránt kudarcot vallottak, az alkalmazottak olykor szélsőséges formát öltő tiltakozásai közepette az energetikai társaságok masszív elbocsátásokat, valamint bányabezárásokat hajtanak végre.

Idén kétezer alkalmazottjától válik meg Romániában az állami tulajdonban levő Oltenia energiatermelő központ, amely a következő négy évben további háromezer dolgozóját bocsátja el. Az országban termelt villamos áram egyötödét biztosító vállalat – amely az egyik legnagyobb ilyen létesítmény az országban – a napokban elfogadott költséghatékonysági terve keretében döntött a drasztikus létszámleépítésről. A jelenleg tizenötezer alkalmazottat foglalkoztató energetikai komplexum tavaly már elbocsátotta kétezer dolgozóját, és a lépéstől azt várták, hogy nőni fog a vállalat gazdasági hatékonysága. Ez azonban nem következett be: a társaság az elmúlt két évben közel 400 millió eurós veszteséget halmozott fel, a csődközeli állapotot pedig az idei év első három hónapjában termelt mintegy 32 millió eurós nyereséggel sem sikerült enyhíteni.

Többek között a dél-romániai lignitbányászaton alapuló Oltenia társaságnál tervezett szerkezeti átalakítások képezték az egyik okát annak, hogy Bukarest tavaly nem állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) lejárt elővigyázatossági hitelmegállapodása folytatásának feltételeiről. Miközben a román hatóságok évek óta képtelenek nyereségessé tenni a vállalatot, a komplexumhoz tartozó erőműben elektromos energiává alakított lignit, valamint a termelőknek elszámolt elektromos energia ára nagyon alacsony ahhoz képest, hogy mennyit fizetnek érte a fogyasztók. A hagyományos termelők ugyanis 17 baniért értékesítenek egy kilowattóra elektromos áramot, ugyanezért a mennyiségért a lakosság 60 banit fizet, a különbözetet pedig az áram szállítására és elosztására, illetve forgalmazására szakosodott cégek teszik zsebre. Egyebek mellett erre a tarthatatlan helyzetre kívánta felhívni a figyelmet az a hatvan bányász és energetikai dolgozó is, aki a vállalat megmentése érdekében nemrég gyalog tette meg a több mint háromszáz kilométeres utat Targu Jiu városától Bukarestig. Noha egyhetes menetelésük végén konkrét javaslatokat is tettek a kormánynak, miként lehetne megmenteni a csődtől az energetikai vállalatot, a cég vezetősége egyelőre nem talált jobb megoldást az elbocsátásoknál. Amúgy az állami társaságot a politikusok korábban fejőstehénként működtették. Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfő ellen tavaly éppen a komplexum két hőerőművének szerződései ügyében emeltek vádat többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség miatt. A cég a közbeszerzési eljárások megsértésével a piaci árnál jóval magasabb díjszabással adott jogi tanácsadói megbízásokat az egykori miniszterelnök párttársa és jó barátja ügyvédi irodájának – amelynek Ponta alvállalkozója volt –, és a honoráriumok és sikerdíjak alapján mintegy egymillió euróval károsították meg az államot.

Hasonló gondokkal küzd a dél-erdélyi Vajdahunyadon működő energetikai társaság is. A négy Zsil-völgyi kőszénbányából, egy feldolgozóüzemből és két hőerőműből álló energetikai komplexum fenntartható és gazdaságos működtetése az 1989-es rendszerváltás óta jelent megoldhatatlan feladatot a hatóságok számára. A kommunizmus idején még mintegy ötvenezer embernek munkát adó Zsil-völgyi szénmezők többségét az elmúlt évtizedek során bezárták, a vájárok jelentős részét végkielégítéssel elbocsátották. A 6300 alkalmazottat foglalkoztató társaság jelenleg Románia villamosenergia-ellátásának öt százalékát fedezi, és tavaly azzal a feltétellel kapott 22 millió eurós állami segélyt, hogy dolgozzon ki olyan szerkezetátalakítási tervet, amely növeli a hatékonyságát, és biztosítja fenntartható működését. A mentőprogram azonban elmaradt, a mintegy 260 millió eurós tartozást felhalmozó vajdahunyadi társaság ellen pedig idén januárban a csőd elkerülése és adósságainak átütemezése érdekében beindították a fizetésképtelenségi eljárást. A csontvázak itt is csak most kezdenek kihullani a szekrényből. A Dacian Ciolos vezette szakértői kormány ellenőrző testülete nemrég feltárta, hogy az állami vállalathoz tartozó marosnémeti hőerőmű a korábbi években több százezer tonna szenet vásárolt külföldről, miközben az importált tüzelőanyag drágább volt a Zsil völgyében kitermelt kőszénhez képest. Az ügyben a kormány feljelentése alapján ügyészségi vizsgálat indult.

Bár a Zsil-völgyi vájárok az elmúlt időszakban több alkalommal is tiltakoztak a vállalat csődös gazdaságpolitikája ellen, a kormány itt sem talál megoldást. Victor Grigorescu energiaügyi miniszter a napokban bejelentette, a négy működő szénfejtés közül kettőt 2018-ig bezárnak, több száz bányász pedig elveszíti a munkahelyét. Holott a bukaresti hatóságok korábban arra hivatkozva mondtak nemet az IMF által a vajdahunyadi komplexum esetében is sürgetett magánosításra, illetve szerkezeti átalakításra, hogy a széntermelés jelentős szerepet tölt majd be az ország energetikai stratégiájában. Ez azonban egyelőre ugyanúgy csődös, mint a Románia energiaszükségletének 30 százalékát fedező másik állami energiaóriás, a 2012-ben fizetésképtelenné vált Hidroelectrica, amely azóta is csődbiztos felügyelete alatt működik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »