Kiközösítik a magyarokat Brüsszelben, mert nem úgy fekszenek, ahogy az EU akarja

Kiközösítik a magyarokat Brüsszelben, mert nem úgy fekszenek, ahogy az EU akarja

Hosszasan taglalja pénteki cikkében az uniós ügyekkel foglalkozó Politico.eu azt, hogy a Brüsszelben dolgozó magyar küldöttek szinte másodrangúnak számítanak a kormány politikája miatt.

Az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány elmúlt hat évben történő politizálása, azon belül is főleg az EU számára túl nagy mértéket öltő nacionalizmus, valamint a bevándorlóellenesség negatív módon hat vissza a brüsszeli magyarokra, legyen azok politikai küldöttek, vagy egyszerű munkások.

A lapnak név nélkül nyilatkozó egyik magyar hivatalnok azt mondta,

Brüsszelben sérült a magyarság márkájának megítélése, így ez most minden korábbinál rosszabb.

Megjegyzik, hogy a közelmúltban Lengyelországot is bírálatok érték az új jobboldali kormány lépései miatt -főleg a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás kapcsán-, viszont mivel Magyarország kisebb és gyengébb mint ők, ezért könnyebb célpontot is jelent.

A brüsszeli hozzáállást példázva elevenítik fel Navracsics Tibor EU-biztos szerepét is, aki az Orbán Viktor kormányfővel nem túl rózsás viszonyt ápoló Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök nyomására nem kaphatta meg az állampolgársági ügyeket, helyette csupán a súlytalanabbnak számító kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyeket kapta meg.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős ex-biztosa még ennél is tovább ment. Mint mondta,

„Ha a magyar fiatalok, akik Brüsszelben munka után kicsit ki akarnak kapcsolódni, elárulják magukról hogy magyarok, az emberek távolságtartók lesznek”.

Egy másik hivatalnok azt mondta, a brüsszeli magyarok egyenesen másodrangú személyeknek számítanak az uniós bürokráciában.

„Az egyetlen módja annak, hogy túlélj a Bizottságban az,

ha eltitkolod, hogy magyar vagy”.

A rossz megítélés okai között említik az Uniónak kínos kerítésépítést, az Oroszországgal való kapcsolatépítést, a civil szférára helyezett politikai nyomást, a médiában való állami térnyerést és a bíróságok feletti uralkodást is. Megjegyzik, hogy Juncker már régóta csak „diktátornak” hívja Orbán Viktort.

A több eset közül a legemlékezetesebb példa arról, hogyan próbálta megalázni Juncker Orbánt:

S bár Magyarország továbbra is a legnagyobb uniós támogatást élvező tagállamok között van, a cikk szerint nem véletlen, hogy a magyar képviselet úgy is képtelen komoly pozíciókat elérni a szervezeten belül, hogy hazánk a 14. legnagyobb lakosságú államnak számít.

“Gonosz magyarok”

A magyarellenességre egy nem feltétlenül komolyan vehető példát is említettek: az egyik hivatalnok szerint ugyanis egy magyar gyermeket brüsszeli középiskolájában a migrációs politika miatt „gonosz magyarnak” hívta egyik osztálytársa.

A cikkben megszólaltatták Szájer József EP-képviselőt is, aki szintén arról beszélt, „nem könnyű” most magyar biztosnak lenni Brüsszelben.

Mindez pedig a politikai képviselet erejére is rányomja bélyegét: például a migrációs krízis tavaly októberi tárgyalása során a nyugat-balkáni országok mellől egyszerűen kihagyták Magyarországot, pedig nyilván helye lett volna ott a hazai képviseletnek, hiszen a magyar határon is százezrével haladtak át a migránsok.

Várhelyi Olivér tavaly kinevezett EU-s nagykövet szerint ez is a bizalomvesztés jele volt. Mint mondta, együttműködésre lenne szükség, de az Unió nem ebben érdekelt, hanem inkább előnyben részesíti a nagyobb és régebbi tagállamokat. Szerinte ezért van az, hogy Magyarország mindig utolsóként tud meg mindent arról, hogy mit akar az Unió.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »