Kihasználatlan menekülttáborok

Kihasználatlan menekülttáborok

Egyre kevesebb menedékkérő van az országban, a legfrissebb adatok szerint összesen 1300 migráns tartózkodik Magyarországon – tudta meg lapunk. Miközben a körmendi sátortábor csaknem kiürült, a közeli Ausztria lépéseket tervez a migráció miatt, bár az elképzelések zavarosak. Tegnap előbb 100 kilométeres kerítésről beszéltek, majd kiderült, legfeljebb 30 kilométeres „kordont” húzhatnak a magyar határnál.

Alig 600 migráns van nyitott táborokban, 700 pedig őrzött befogadóállomásokon jelenleg Magyarországon. Vagyis a déli határon bevezetett szigorítás és a nyugati határon folytatódó, kifelé tartó „szivárgás” miatt egyre kevesebb menedékkérő tartózkodik hazánkban, és ez a folyamat vélhetően a következő hónapokban sem áll meg.

A legnagyobb nyitott befogadóállomáson, Bicskén a legfrissebb adatok szerint 362-en vannak, míg Vámosszabadiban 160-an, Kiskunhalason pedig 52-en – közölte érdeklődésünkre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Érdekesség, hogy a tavasz elején megnyitott körmendi sátortáborban, ahol akár 300 embert is elhelyezhetnének, most mindössze 25 migráns tartózkodik. Pedig áprilisban és májusban hosszú időn keresztül 200 felett volt az oda vitt menedékkérők száma. A kormány vélhetően azért választotta az osztrák határtól alig néhány száz méterre lévő helyszínt, mert így a nyitott állomásról könnyen, akár gyalog is távozhattak a migránsok Magyarországról. A kiáramlás már a tábor megnyitása után elkezdődött, de igazán májusban indult be. Tegnap a DPA német hírügynökség arról írt, hogy becslések szerint naponta 20-30 menedékkérő érkezik Ausztriába Magyarország felől.

Közben nagyjából ennyi vagy ennél valamivel kevesebb ember jön a magyar–szerb határon lévő tranzitzónákon át. Mivel július 5-e óta a kerítés megrongálásával délről érkezőket a magyar hatóságok elfogják, és visszaviszik a határzár Szerbia felőli oldalára, lényegében csak azok kerülhetnek magyar területre, akik a tranzitzónát választják. Emiatt a szerb oldalon Horgosnál és Kelebiánál jelentős a torlódás, több száz fős csoportok várnak az átjutásra. A röszkei és a tompai tranzitzóna kapacitása egyaránt 50 fő, ehhez képest előbbi helyszínen 27-en, utóbbinál pedig 11-en voltak a tegnapi adatok szerint.

Ráadásul az áteresztés meglehetősen lassú. Pontos adatok nincsenek, hiszen nincs előre megszabott keret arra, hányan léphetnek be egy nap a zónákba. Mivel azonban az oda érkezőket részletesen átvizsgálják, meghallgatják és a korábbinál alaposabban kikérdezik, naponta tíz és harminc között lehet ez a szám.

Szüksége is van a kormánynak erre a „szűkítésre”, hiszen azt tervezi, hogy egyre több menekülttábort számol fel. Már korábban lakat került a debreceni és a nagyfai állomásra, a következő a bicskei és a vámosszabadi lehet, legalábbis erről beszélt korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. (Közben érdekes módon a kiskunhalasi nyitott állomást nemrég adták át, de ez is csak ideiglenes helyszín.) Úgy tudjuk, hogy a bicskei állomás december végével zárna be, a Vámosszabadiban lévő táborról azonban egyelőre nincs hír. Az ügyben kerestük a Belügyminisztériumot is, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Ami az őrzött befogadóközpontokat illeti, azokban majdnem telt ház van. Kiskunhalason nyitott és zárt tábor is működik, utóbbiban a lehetséges 500 helyett 427-en vannak, Békéscsabán a 185 helyből 165 megtelt, Nyírbátorban pedig 105 helyre 102 menedékkérő jutott. Ezekben az esetekben ugyanis, mivel zárt táborokról van szó, nem működik a máshol megtűrt „elszivárgás”.

Akadályozhatja ugyanakkor a kormány terveit és a további táborbezárásokat, hogy Ausztria a jelek szerint szigorítani akar, és kerítést, illetve kordonokat építene a határra. (Az elnevezésekkel az osztrákok már korábban is játszottak. Tavaly ősszel például, amikor bírálták a magyar kerítést, a saját hasonló létesítményeikre a „kapu oldalsó szárnyakkal”, a „műszaki biztosítás”, illetve az „építési jellegű munkálatok” kifejezéseket használták.) Helmut Greiner burgenlandi rendőrségi szóvivő tegnap először arról beszélt, hogy Ausztria felkészült egy esetleges újabb menekülthullámra, és a magyar határ mentén egy 100 kilométeres szakaszon több száz telektulajdonossal szerződést írt alá, hogy szükség esetén a határt lezáró kerítést építhessenek a területen.

Később a hírt azzal pontosították, hogy nem 100, hanem legfeljebb 30 kilométerről van szó, és nem kerítést, hanem kordont húznának fel. A szóvivő szerint ahhoz hasonló terelőkordonok felállítását tervezik, mint amilyeneket a repülőtereken vagy nagyobb sporteseményeken használnak.

Helmut Greiner az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta, hogy a terelőkordon két és fél méter magas lehet (a reptereken ennél alacsonyabbat használnak), és úgy fogalmazott: „Arról van szó, hogy az emberek a lehető leggyorsabban és biztonságosan továbbhaladjanak.” Vagyis Ausztria is továbbküldené az oda érkezőket. Az osztrákok egyébként eddig csak a szlovén határon építettek egy alig négy kilométeres kerítésszakaszt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »