Kiéleződő szerb-horvát viszály

Rekordsebességgel ítélt el egy belgrádi bíróság egy állítólagos horvát kémet, egyesek szerint viszont ez az eset is csak a hónapok óta tartó horvát-szerb viszály egy újabb fejezete.

 

Múlt pénteken elfogták, kedden pedig kémkedés vádjával már három év letöltendő börtönbüntetésre el is ítélték az 57 éves Cedo Colovicot Belgrádban. A szerb igazságszolgáltatás szokatlan gyorsasága a szerb sajtóban megjelent találgatások szerint nem is annyira az ügy súlyosságának, mint inkább a hétvégén esedékes horvátországi előre hozott parlamenti választásnak köszönhető, azaz annak, hogy a horvát kampány során Szerbia címére megfogalmazott vádak ne maradjanak válasz nélkül.

 

Kém vagy nem kém…

 

A férfit akkor fogták el, amikor éppen át akart lépni Horvátországba, és annak ellenére, hogy Colovic vádalkut kötött a szerbiai bírósággal, és börtönbüntetés vár rá. A szerb és a horvát közbeszédben is folytatódik a találgatás, hogy valóban kémet fogtak-e el, vagy ez csak egy újabb állomása a két ország közötti viszálynak.

 

A horvát vezetés állítja, semmi közük a nyugalmazott katonához, nem nekik dolgozott, Cedo Colovic viszont vallomásában azt is elmondta, hogy szerinte az “övéi dobták fel”, azaz azok a horvát összekötők, akikkel az utóbbi húsz évben dolgozott, és akiknek a Belgrádban szerzett információkat átadta.

 

Az illetékes ügyészség tájékoztatása szerint a férfinak szerb és horvát állampolgársága is van, 1990-ig Horvátországban élt és dolgozott, majd Szerbiába költözött. A szerbiai közszolgálati televízió információi szerint az utóbbi néhány hónapban Belgrádban, valamint az ország más pontjain az egykori jugoszláv néphadsereg azon katonáiról gyűjtött adatokat, akik részt vettek a horvátországi háborúban, és akik ellen Zágráb már vádat emelt, vagy vádat emelhet.

 

Fokozódó szembenállás

 

A Horvátország és Szerbia közötti viszony az utóbbi néhány hónapban nagyon feszültté vált, az 1991-1995-ös délszláv háború óta nem volt ilyen rossz a kapcsolat a két ország között. Az ellentétek újraéledését vetítette előre a nyár elején, hogy Zágráb több héten át gátolta a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások kisebbségekről szóló fejezetének megnyitását.

 

Ezután augusztusban jegyzékháború kezdődött a két fél között: Zágráb Slobodan Milosevic néhai szerb elnök korszakára emlékeztető politikával vádolta Belgrádot, amely viszont Zágráb viszonylatában a fasizmus rehabilitálását emlegette, amikor a Zágráb megyei bíróság megsemmisítette az Alojzije Stepinac bíboros érsek (1898-1960) ellen hetven évvel ezelőtt hozott ítéletet. Az érseket az akkori Jugoszláviában a kommunista hatalom 16 évi börtönbüntetésre ítélte az 1941 és 1945 között hatalmon lévő nácibarát usztasa rezsimmel való kollaborálás vádjával, és megfosztotta állampolgári jogainak gyakorlásától.

 

A volt jugoszláv tagköztársaságokban a mai napig támogatást és szavazatokat lehet szerezni a nacionalista retorika használatával, így nem véletlen, hogy a választások előtt álló Horvátországból ilyen üzenetek érkeznek. A szerb válaszreakció oka pedig korábban a kormány megalakulásának késlekedése volt, de az ilyen típusú megjegyzések jól jöhetnek a jövő évi elnökválasztáson is.

 

MTI

Nyitókép: takostojestvari.rs


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »