Ki szedi le idén a káposztát?

Ki szedi le idén a káposztát?

A káposztafélék fogyasztása idehaza évről évre csökken, hozamuk kétharmada az uniósnak, és importjuk tavaly már meghaladta az exportot. A fogyasztás ösztönzésének támogatása helyett azonban a szakminiszter inkább arról beszél, a töltött káposzta is jó eséllyel pályázhat arra, hogy hungarikum legyen.

Nehéz évet könyvelhetnek el idén a káposztafélékkel foglalkozó gazdaságok Magyarországon, azon túl, hogy a betakarításra nem nagyon találnak kétkezi munkást, ebben az évben betegségek sora tizedelte a növényeket, s a piaci ár is alacsonyabb a korábbiak­nál. A káposztafélék fogyasztása Magyarországon ráadásul évről évre csökken, aminek az az oka, hogy veszítettek a hagyományos téli vitaminforrás-szerepükből – hívják fel a figyelmet a szakértők. A gazdaságok részéről ehhez hozzáteszik, hogy a káposzta, brokkoli, karfiol fogyasztása is átalakulóban van hazánkban, ugyanis egyre többen vásárolnak friss, piaci zöldséget savanyított, tartósított termékek helyett. A fogyasztás csökkenése pedig a kereslet visszaesésével jár, ami érthetően a termelés mérséklődését okozza – magyarázzák.

Most ott tartunk, hogy Magyarországon évente átlagosan ötezer hektáron terem kelkáposzta, brokkoli, karfiol és fejes káposzta. Ezek közül az utóbbit termesztik a legnagyobb, átlagosan 2500-2600 hektáron a gazdálkodók a statisztikai adatok szerint. A fejes káposztát döntően szabad földön termesztik, a hajtatott káposzta termőterülete 250 hektárt tett ki tavaly. Az idei termőterület tíz százalékkal nagyobb ugyan, ám vannak eltérések az egyes fajtacsoportok között. Míg a fejes és vörös káposzta termesztési területe nőtt, addig a kelkáposztáé, a karfiolé és a brokkolié valamelyest csökkent. A termésátlagról nem is beszélve, ez 20-24 tonna körüli hektáronként, szemben a 35 tonnás európai átlaggal. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adatai szerint egyébként a világon a káposztafélék termőterületének 17 százaléka, körülbelül 410 ezer hektár Európában található. Európai viszonylatban Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország és Hollandia a legnagyobb termelők. A káposztafélék globális termesztéséből az EU hét-nyolc százalékkal részesedik, ez 3,5-3,7 millió tonnát jelent évente.

A lefelé ívelő fogyasztási és termelési folyamatok következtében Magyarország külkereskedelmi egyenlege e téren tavaly negatívra változott, a beszállított káposztamennyiség 5,1 ezer tonnát ért el, míg a külpiacokra 4,9 ezer tonna került. Idén az első hét hónapban a Németországból származó behozatal 35, a Hollandiából érkező 31 százalékkal csökkent, ugyanakkor Lengyelországból háromszorosára bővült a beszállított mennyiség, miközben az export 12 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest.

Mindezek ismeretében igencsak elgondolkodtató, hogy az illetékesek, ahelyett hogy az egyébként nagyon egészséges zöldségféle fogyasztását kézzelfogható módon ösztönöznék, csak semmire nem kötelező címeket adnának neki. A vecsési savanyú káposzta például már a Magyar Értéktár része. A töltött káposzta pedig Fazekas Sándor agrárminiszter szerint jó eséllyel pályázhat arra, hogy valódi hungarikummá váljon. Így felzárkózhat a fröccs, a kürtőskalács, a bajai halászlé, a debreceni páros kolbász, az alföldi kamillavirágzat és a magyar szürke szarvasmarha mellé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »