Ki hinné: lepukkant egészségi állapotban vannak a cigányaink

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által készíttetett tanulmányok szerint az európai országokban hasonlóan rossz a "roma" lakosság egészségi állapota – mondta a szervezet európai irodájának egészségpolitikai szakigazgatója szerdán a Debreceni Egyetemen, A romák egészségi állapotával kapcsolatos kutatások Közép-Kelet-Európában című háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján.

Östlin Piroska a WHO által szervezett rendezvényen közölte: a cigányok élettartama akár 10-15 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé, a problémák közösek, de egészségi állapotuk javítását az egészségügyi tárcák egyik országban sem tudják önállóan megoldani.

A világszervezet különböző programokat szervez a helyzet pontos feltárása és kezelése, a cigány lakosság egészségének javítása érdekében, s e téren együttműködik a WHO Társadalmi Sebezhetőség és Egészség Kollaborációs Központtal is, amely a DE népegészségügyi karán működik.

Ádány Róza professzor, az együttműködési központ vezetője elmondta: 10-12 millióra becsülik az Európai Unió területén élő roma lakosok számát, többségük – mintegy 8 millióan – a kelet-közép-európai országokban él.

„A cigányság jövője Európa jövője”, egészségi állapotuk javulásához az út az életkörülményeik javításán, az iskolázottságuk növelésén és a foglalkoztatottságon keresztül vezet – tette hozzá.

Ádány Róza ismertette a debreceni WHO-központ közelmúltban lezárult vizsgálatát, jelezve, először 2004-ben, majd 2015-ben mérték fel a cigány „egészség-magatartás” helyzetét Északkelet-Magyarországon.

A felmérés eredményei közül kiemelte, hogy 2004-ben még a cigány lakosság 70 százaléka dohányzott (a purdék nagy arányát figyelembe véve ez elképesztő szám lenne, ha nem ismernénk a fajtájukat – a szerk.), és a dohányzó terhes nőknek csupán a 12 százaléka függesztette fel a dohányzást a várandósság időszakára. Az alkoholfogyasztás viszont kedvezőbb volt, mint az általános populációban: a cigányok között több volt az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók és kevesebb a nagyivók aránya.

A helyzet 2015-re változott: csökkent a dohányzó, viszont nőtt az alkoholt fogyasztó cigányok száma, amit a kutatók a cigaretta árának drasztikus emelkedésével, illetve az otthoni pálinkafőzés elterjedésével magyaráznak. (Érdekes lenne a drogosok aránya is – a szerk.)

Ádány Róza hozzátette: a 2015-ös felmérés szerint a cigányok úgy ítélik meg, hogy javult a foglalkoztatottságuk (közmunka) és az anyagi helyzetük, továbbá csökkent a hátrányos megkülönböztetésük az egészségügyi ellátásban. A kutatók mindezt az időközben bevezetett kormányzati intézkedéseknek (dohányzás elleni intézkedések, közmunkaprogram) tulajdonítják.

A betegségmegelőzéssel kapcsolatban Ádány Róza kiemelte: míg 2004-ben a 40 év feletti cigányoknak csak az 1,8 százaléka, 2015-ben már a 4 százaléka kapott koleszterincsökkentő gyógyszert. Az általános populációban ez az arány 8 százalék, miközben az érrendszeri betegségeket tekintve a "romák" veszélyeztetettebbek – mondta a professzor.

A háromnapos debreceni konferencián hét országból (Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia, Spanyolország, Szerbia és "Szlovákia") vesznek részt olyan kutatók, akik a cigányok egészségi állapotának vizsgálatával foglalkoznak.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »