Kevesebbszer gyilkolnak a szélsőjobboldaliak

Kevesebbszer gyilkolnak a szélsőjobboldaliak

Noha a terrorizmus lassan a mindennapok részévé válik Nyugat-Európában, a halálos kimenetelű, szélsőjobboldali indíttatású támadások száma a kilencvenes évek eleje óta csökkenni látszik a térségben – derül ki egy nemzetközi tanulmányból. Anders Breivik 2011-es mészárlása vagy a 2000-es évek németországi törökgyilkosságai viszont jelzik, hogy a probléma nem oldódott meg.

Az utóbbi 10-15 évben stabilan csökkent a gyilkossággal végződő, szélsőjobboldali terrorizmussal is összefüggésbe hozható támadások száma Nyugat-Európában – ez látható a Perspectives on Terrorism nevű folyóirat hasábjain nemrég nyilvánosságra hozott adatok alapján. Kiderült: 2014-ben nem gyilkoltak radikálisok, 2015-ben pedig egy ilyen incidens történt. Noha lehetséges, hogy a számok nem száz százalékig pontosak – nem minden bűncselekménynél derül ki például az indíték –, látszik, hogy míg például 1992-ben 24 halálos kimenetelű támadás történt Nyugat-Európa-szerte, addig ez a szám 2001 óta egyik évben sem lépte át a tízet. Sajnos a kedvezőnek tűnő folyamat nem jelenti azt, hogy a problémák megoldódtak volna, elég csak Anders Breivik norvég szélsőjobboldali terroristára gondolni, aki 2011-ben egymaga végzett 77 emberrel, Németországban pedig 2000–2007 között egy neonáci csoport tíz – köztük kilenc török származású – embert ölt meg. Idén egy szélsőségesekkel kapcsolatban álló férfi a nyílt utcán gyilkolta meg Jo Cox brit parlamenti képviselőt.

Az új kutatás összesen 523 nyugat-európai incidenst jegyez fel 1990 óta, ebből 190 volt halálos kimenetelű, az áldozatok száma 303. Csaknem a támadások felében, 249 alkalommal bevándorlók voltak a célpontok, őket a baloldaliak követik 138 esettel. A bűnözők leggyakrabban, 119-szer kést, 108 alkalommal pedig a puszta kezüket használták, de 86 esetben robbanóanyagot, 85-ször pedig lőfegyvert is bevetettek. Legtöbbször bűnbandák vagy magányos bűnözők voltak az elkövetők, a szervezett csoportok jóval kevésbé voltak aktívak.

Szakértők a csökkenő tendenciát többféleképpen próbálják magyarázni. Néhányuk szerint a mai fiatalok elődeiknél passzívabbak a közéletben, az utcai aktivizmust pedig helyettesíteni kezdte az internetes aktivizmus. Vannak, akik úgy vélik, aki a világhálón hajlamos szócsatába kezdeni politikáról, az a való életben nehezebben folyamodik erőszakhoz. Ez persze nyilván nem igaz az Iszlám Állam által beszervezett fiatal európai muszlimokra.

A szélsőjobboldali szubkultúra is megváltozott, Nyugat-Európában ugyanis a nyolcvanas-kilencvenes években rendkívül erős volt az erőszakos hajlamú szkinhedek mozgalma. Több szakértő szerint viszont a mára kialakult „új jobboldal” hosszabb távon, demokratikusabban, erőszakmentesebben politizál. Egyébként az Eurostat adatai szerint nemcsak a szélsőjobboldali, hanem a gyilkosságok össz-száma csökkent Nyugaton.

Ám a kutatás is felhívja a figyelmet: a migrációs válsággal vagy a dzsihadista merényletekkel párhuzamosan akár a szélsőjobboldali erőszak is újra erőre kaphat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »