Kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban

Kevesebben vesznek részt a felsőoktatásban

Összesen 1 888 000-en vettek részt tavaly a köznevelésben és a felsőoktatásban, ami 11 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című jelentéséből. A háttérben nem pusztán demográfiai okok állnak, hiszen az érintett 3–22 éves korosztály létszáma 6,1 százalékkal lett kisebb.

A KSH szerint a felsőoktatási intézményekbe járók számának nagyobb fokú csökkenése mögött egyrészt az egyetem és főiskola iránti mérséklődő érdeklődés, másrészt a területet érintő kormányzati intézkedések állnak. A hat évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva összesen 18 százalékkal kevesebben járnak a felsőfokú oktatási intézmények nappali és nem nappali képzéseire. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi évre 295 ezerre csökkent a hallgatói létszám.

A felsőoktatásban részt vevők csökkenő számát több tényezőre vezette vissza lapunknak nyilatkozva Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.

A demográfiai okok mellett megjegyezte, hogy nem lehet elmenni a társadalompolitikai összefüggések mellett sem, nevezetesen hogy az első generációs értelmiségiek száma alacsony továbbra is, amin változtatni kell. A HÖOK éppen a hozzáférhetőség növelése érdekében szeretné elérni a jelenlegi ösztöndíjrendszer reformját és azzal egyidejűleg a hallgatók juttatásainak emelését.

Kevesebben járnak szakiskolába

A KSH jelentéséből ugyanakkor az is kiderült, hogy Magyarország egyik uniós célkitűzését – mely szerint 30,3 százalék legyen a 30 és 34 éves népességben a felsőfokú végzettségűek aránya – sikerült túlteljesíteni, 2015-re 34,9 százalék volt az arány. Az adatok alapján a gimnázium súlya növekvőben van, a középfokú oktatásban részt vevők 40 százaléka választja ezt a képzési formát, mintegy 181 ezren. Ezzel gyakorlatilag utolérték a szakközépiskolákat, amelyeket tavaly 183 ezren választottak.

Ugyanakkor jelentősen csökkent a szakiskolába járók száma, tavaly már csak 88 ezer diák járt ebbe a képzési formába, míg a 2010/11-es tanévben ez a szám még 139 ezer volt. Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke szerint ennek több oka is van. Egyrészt leszállították a tankötelezettséget 18-ról 16 évre, másrészt a szakiskolai képzés is rövidebb lett, a korábbi 4 helyett 3 év. A csökkenő tendenciához az is hozzátartozik, hogy a szülők és a gyerekek is tudják: a munkaerőpiacon érettségit adó iskolával versenyképesebbnek lehet lenni. A szakközépiskolák esetén a bizonytalanság jelenti a problémát, miután a kormány szeptembertől szakgimnáziummá kívánja átalakítani őket, de ennek konkrét részleteiről még nincsenek értesülései sem a tanároknak, sem a szülőknek.

Nahalka István oktatáskutató többek közt azt emelte ki az adatokból, hogy aggasztó a korai iskolaelhagyók aránya. Bár a tavalyi 11,6 százalékos arány csak 0,2 százalékkal rosszabb az előző évinél, 2010 óta növekvő tendenciát mutat. Míg az uniós átlag 10-12 éve még rosszabb volt a magyarországinál, 2015-re már 10,9 százalékra javult. Korai iskolaelhagyóknak azokat a 18–24 éves fiatalokat tekintik, akiknek legfeljebb alapfokú végzettségük van, és nem vettek részt sem iskolarendszerű oktatásban, sem felnőttképzésben. A mutató 10 százalék alá csökkentése az Európa 2020 stratégiai célkitűzései között szerepel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »