Kevesebb Allah, több Jézus – Kamuegyház kereszteli a betolakodókat Hamburgban, hogy Európa nyakán maradjanak

Kevesebb Allah, több Jézus – Kamuegyház kereszteli a betolakodókat Hamburgban, hogy Európa nyakán maradjanak

Egyre több iráni állítólagos menekült tér át a keresztény vallásra Hamburgban. Sokan új életük első lépéseként élik meg a keresztelőt, ám rengetegen csak a menedékjog megszerzése céljából, ugródeszkának választják Allah helyett a keresztény Istent.

Nyolcvan iráni "menekült" keresztelőjéről közölt rövidfilmet a Spiegel Online. Muzulmán vallásuk elhagyása fontos döntés a migránsok életében, mert ha ezt otthonukban tennék, minden bizonnyal kötelet kapnának érte.

Ha megkeresztelkedünk, el kell engednünk a hazánkat – mondta egy Mehdi nevű iráni migráns, aki jól tudja, hogy keresztényként soha többé nem mehet vissza szülőföldjére. De elfogadja az ítéletet, a férfi elmondása szerint "az iráni muszlim isten dühös és szigorú volt, de Jézus olyannak fogadja el az embereket, amilyenek", ezért tudatosan döntött a keresztény hitre való áttérésről.

Mehdi nincs egyedül, Németországban a perzsaajkú migránsok közül több mint kétszázan tértek már át a keresztény hitre. Év végére ez a szám a 600-at is elérheti.

Politikai indíttatása is van a keresztelőnek: Németország különleges védelmet biztosít azoknak a menekülteknek, akik vallási elköteleződésük miatt életveszélybe kerülnének szülőföldjükön. A keresztény hitre való áttérés nagyságrendekkel növelheti az iráni jövevények esélyét a németországi menedékjog megszerzésében, viszont nagyon nehéz megállapítani, melyik migráns gondolja komolyan a keresztény hit gyakorlását és melyikük használja csupán ugródeszkának .

Albert Babayan, az Alfa és Omega Szabadegyház nevű gittegylet hittérítője sikeresnek tartja az igehirdetést, bár elismeri, hogy sosem lehetnek biztosak abban, hogy a migránsok Istent akarják követni ezentúl, nem csupán a biztonságos élet felé vezető utat. De azt mondja a migránsoknak, hogy Isten útlevelet ad a mennyországba, ezért mindenki jól jár, aki elfogadja az örök élet ígéretét.

A valódi egyházi intézmények azonban szkeptikusan állnak a kérdéshez: nem akarják összekeverni a menedékjog és a hit kérdését. Míg a megkeresztelést alapjában vallási elköteleződésnek tartják, sok menekültnél megkérdőjelezik hitbéli elkötelezettségük őszinteségét.

(Híradó nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »