Kevés migráns érkezik Görögországba

Kevés migráns érkezik Görögországba

Ismét jelentősen csökkent a Törökországból Görögországba érkező menekültek száma; a hétvégén összesen 167 ember ért partot az égei-tengeri görög szigeteken – közölte hétfőn a menekültügy kezelésére felállított válságstáb Athénban. Horvátország pedig bejelentette, hogy nyártól a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyeli az adriai határszakaszt.

Az EU és Törökország között márciusban létrejött megállapodást megelőzően lényegesen többen érkeztek; februárban naponta átlagosan kétezren, márciusban 870-en keltek át a tengeren. Az áprilisi napi átlag jelenleg 120 ember.

Az említett egyezség értelmében március 20-tól Törökország minden illegálisan Görögországba érkező, menekültstátusra nem jogosult vagy azt nem is kérő migránst visszafogad, cserébe az Európai Unió minden visszaküldött szíriai ember helyett legálisan befogad egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Seehofer: Bajorország alkotmánybírósági eljárást indíthat a szövetségi kormány ellen

A bajor kormány nem tett le arról, hogy az alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt – mondta hétfőn Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke abból az alkalomból, hogy három hónap után megérkezett a német fővárosból a válasz arra a levelére, amelyben a tartományi kormány nevében alkotmánybírósági eljárást helyezett kilátásba a szövetségi kormány ellen.

“Természetesen fenntartjuk a fenyegetést” – emelte ki Horst Seehofer a CSU Bayernkurier című lapjának hírportálján idézett nyilatkozatában. Elmondta, hogy még nem olvasta a január végén kelt levelére kapott választ, de hivatalának munkatársai már tanulmányozzák a dokumentumot, és a héten majd ő is szakít időt arra, hogy elolvassa.

Megjegyezte, hogy Berlinben nem hamarkodták el a választ, és Münchenben sem tesznek mindent félre, hogy a fővárosból érkezett levéllel foglalkozzanak. Közölte: megállapodtak a kancelláriával, hogy nem hozzák nyilvánosságra a levél tartalmát.

Horvátországban nyártól a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyelik az adriai határszakaszt

Horvátországban a hatóságok július elsejétől a legmodernebb kamerákkal és radarokkal figyelik majd az adriai határszakaszt, hogy kiszűrjék az embercsempészeket és az illegális migránsokat – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. A horvát rendőrség a nap 24 órájában és a hét minden napján figyelni fogja az érintett – 948,08 kilométer hosszú -határszakaszt.

A 12,5 millió euró (3,7 milliárd forint) értékű megfigyelőrendszert a partoktól 20 kilométerre állítják fel. Az új kamerákkal és radarokkal kibővítik a már meglévő rendszert, amelyet néhány évvel korábban telepítettek az Adrián, és amelyet a közlekedési minisztérium működtet a kereskedelmi és utasszállító hajók ellenőrzésére.

A meglévő tíz radarállomás mellé – amelyeket a rendőrség is használni fog – további négy radarállomást telepítenek, valamint 19 nagy látószögű kamerát is felszerelnek a teljes tengeri határszakaszon. A költségek 75 százalékát az Európai Unió, 25 százalékát pedig a horvát állam állja.

Az új rendszer a parti őrség számára lehetővé teszi, hogy 100 kilométeres távolságról is észrevegyen, felismerjen és követni tudjon hajókat. Kisebb, akár 10 négyzetméteres úszó tárgyakat, az embercsempészek által használt gyors motorcsónakokat is észlel, amire az eddigi rendszer nem volt képes.

Több helyszínen lesznek éjjellátó- és hőkamerák, valamint főleg a déli szakaszon – ahol a legnagyobb az illegális bevándorlás veszélye – érzékelőrendszereket is telepítenek. Ez utóbbiak úgy működnek, hogy ha észlelnek egy hajót vagy csónakot, kamerájuk elkezdi követni, és amennyiben a jármű nem az előírt útvonalon halad a legelső határátkelőig, riasztja a parti őrséget.

Az új rendszer telepítésével Horvátország a schengeni övezethez való csatlakozást akarja felgyorsítani. A lap szerint a tengeri szakasz védelmével Horvátország teljes egészében eleget tesz a schengeni egyezményből fakadó kötelezettségeinek.

Renzi: a líbiai kormány stabilizálása visszatarthatja a migrációt

Véget lehet vetni a migrációs “vészhelyzetnek”, ha Líbiában sikerül stabilizálni az egységkormányt – vélekedett Matteo Renzi olasz miniszterelnök az olasz sajtónak hétfőn Hannoverben az amerikai és a francia elnökkel, a német kancellárral és a brit kormányfővel tartott közös megbeszélés után. Renzi kijelentette: fontos lenne megállapodást kötni Líbiával, mert ez jelentősen csökkentheti a Földközi-tengeren át Olaszországba tartó migrációt. A dél-olaszországi partokra érkező migránsok kilencven százaléka Líbiából kel útra.

Az olasz miniszterelnök emlékeztetett, hogy hasonló migrációs megállapodást írt alá a római kormány korábban Albániával és Tunéziával, ami szintén megfékezte az onnan érkező menekültáradatot. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Róma nyitott a Fájez esz-Szarrádzs vezette líbiai egységkormány minden lehetséges kérésére. Az olasz miniszterelnök arra utalt, hogy az idén márciusban beiktatott líbiai kormányfő a nemzetközi közösség segítségét kérte a többi között a líbiai kőolajmezők védelmében, nehogy fegyveres csoportok kezére kerüljenek.

Matteo Renzi elmondta, hogy Barack Obama amerikai elnök a hannoveri találkozón nyitottnak mutatkozott arra, hogy “a NATO eszközeivel lépjenek fel az emberkereskedőkkel szemben”  a Földközi-tengeren.

Az osztrák-olasz határnál, a Brenner-hágónál tervezett ausztriai beléptető rendszerrel, valamint a tervezett ellenőrzésekkel kapcsolatban az olasz kormányfő kijelentette, “semmi nem támasztja alá a Brenner-hágó lezárását”. Hozzátette: “az osztrák hatóságok nem tehetnek mást mint, hogy tiszteletben tartják az európai előírásokat. Ha nem így tesznek, európai szankciókkal kell szembenézniük”.

Orientalista.hu – (Magyar Hírlap, MTI)


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »