Kettészakadt Magyarország. Szociális Trianonnal fenyeget a nyomor

Kettészakadt Magyarország. Szociális Trianonnal fenyeget a nyomor

Egyes ellenzéki pártok, polgármesterek, civil szervezetek olyan programok kivitelezésén fáradoznak, melyek szerintük segíthetnek a leszakadó térségek, illetve rétegek beilleszkedésében. Eredményeiket az alfahir.hu is nyomon kíséri. Eközben a Nemzeti Együttműködés Rendszerének az egyik legelső intézkedése az volt, hogy a tankötelezettség korhatárát leszállította 18 évről 16 évre.

A józan paraszti ésszel és a szakértői tanulmányokkal is előre borítékolt eredményeket, ma már az állami felügyelet alatt álló Központi Statisztikai Hivatal azon műhelytanulmánya is kimutatja, amelyet a Magyar Nemzet megismert és leközölt. Tiszavasváriban, az alfahir.hu helyszíni riportja alatt a gyermekvédelmi veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer szakembereinek munkaértekezletén is felmerült, hogy milyen komoly gondokat szül az, hogy tizenhatra csökkent a tankötelezettségi korhatár, így sokaknál jelentkezik egy kétéves időszak, amely alatt munkát nem tudnak vállalni, iskolába már nem járnak; javarészt csak lebzselnek otthon, vagy az utcákon a kortársaik társaságában. Úgymond kiesnek a rendszerből, és ki tudja, hogy mibe esnek viszont bele. Most azonban számokkal igazolhatóan is kiderült, hogy 

egyre több fiatal esik ki a társadalom látköréből, bele egy nagy fekete lukba, az alkalmi és közmunkák világába, ahol a bűnözői vagy a szexmunkás életforma életszerű csábítást jelenthet.

A 18-24 évesek 23,2 százaléka ugyanis általában munkanélküli, ami önmagában döbbenetes, de a korai iskolaelhagyók körében az az arány majdnem kétszeres; 40,6%-os.

A korai iskolaelhagyás rátája egyébként azoknak a 18–24 éveseknek az arányát méri, akiknek nincs középfokú szakiskolai végzettségük vagy érettségijük, és nem is vesznek részt oktatásban.

Igen, igen a leszakadás etnikailag is kitapintható:

a népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek két csoportjában jelentős az alacsony végzettségűek aránya: a 18–24 éves roma nemzetiségűek 63,3 százaléka, illetve a román nemzetiségűek negyede minősül korai iskolaelhagyónak.

Éppen ezért lenne különösen fontos, hogy a kettészakadt Magyarországon, ne kerüljön egy teljes etnikum olyan helyzetbe, amiben nincs hova hátrálnia, nincs mit féltenie. Ugyanis elképesztőek a földrajzi különbségek:

Észak-Magyarországon minden ötödik, Budapesten minden 16. gyermek legfeljebb nyolc osztályt végez el.

Hozzá lehet tenni azonban, hogy nem csak roma, hanem magyar nemzetiségűek is osztoznak ebben a balsorsban. A cikkből kiderül, hogy az iskolarendszerből kihulló fiatalok közül a falvakban élők sokkal inkább nagyobb kockáztatnak van kitéve, mint a városiak. De, az érintett korosztályban a 16 ezer fogyatékossággal élő fiatal közel egyharmada is legfeljebb alapfokú végzettséggel lép ki az oktatási rendszerből.

Tény, ami tény, hogy Magyarországon ez az arány a Fidesz hatalomra kerülése előtt, 2010-ig folyamatosan csökkent, azóta azonban az uniós folyamatokkal ellentétesen megfordult a tendencia, egyre több fiatal szakad le, mutató 2011-es népszámláskor 12,6 százalék volt. A tankötelezettség korhatárának leszállítását 2011 decemberében fogadták el.

Kiderült, hogy a közel 109 ezer korai iskolaelhagyó közül 79 ezer legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamát végezte el. A szakiskolákban a képzést megkezdő diákok, majdnem ötöde; 18,2 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A korai iskolaelhagyás egyik oka a korai gyermekvállalás.

A korai iskolaelhagyónak számító fiatal nők több mint felének van gyermeke, 15,8 százalékuknak már kettő. 8,4 százaléka három vagy annál több gyermeket hozott világra, tehát ez a kör legalább pályázhat a 10+10-es CSOK programra. Ha, csak az ellenzék javaslata nyomán a kormány nem szigorít.

Holott máskülönben a 18–24 éves nők 90 százaléka gyermektelen. A korai iskolaelhagyónak számító 18–24 évesek 7,6 százaléka ugyan házas – háromszor annyian mint a teljes korcsoportban – de a  az oktatási rendszerből korán kilépők közel fele elválik. Önmagában a hazai népességszaporulatnak lehetne örülni, nem jó hír azonban, hogy a korai iskolaelhagyó gyermekek szülei többségének maguknak is legfeljebb alapfokú végzettségük van, az apák több mint felének, az anyák kétharmadának van legfeljebb nyolc osztálya:

a leszakadó társadalmi réteg tehát nem csak növekszik, hanem érdemi beavatkozás nélkül újra és újra ki fogja termelni önmagát.

A kereső tevékenységet nem folytató anya esetében már a gyermekek ötöde lép ki az oktatási rendszerből középfokú végzettség nélkül. El kell ismerni, hogy Magyarország tankötelezettség tekintetében tartja az átlagot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállami között, mi több az európai uniós szintet is súrolja; alulról. Egy német 19, egy francia 16, egy török vagy egy koreai 14 évig köteles az iskolapadot koptatni, de a külföldi minták nem szolgálhatnak igazolásul a kettészakadt Magyarországra. A KSH statisztikai adatai pedig számszerűleg kimutatják, hogy a magyar jogszabály, ebben az országban nem megfelelő tendenciákat erősíthet, holott önmagában még a korhatár emelése sem jelent teljes megoldást a társadalom újraegyesítésének irányába.

A bajok ennél is nagyobbak.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »