Kettészakadt Erdély piaca: falut vehet egy kolozsvári lakás árából

Kettészakadt Erdély piaca: falut vehet egy kolozsvári lakás árából

Míg korábban divat volt Erdélyben nyaralót venni, ma alig keres valaki ilyen lehetőséget. A kistelepülések forgalma az elvándorlás miatt is megcsappant, ellenben a nagy központokban már szinte megfizethetetlen szintre emelkedtek az árak. Megnéztük, mi a helyzet a határ másik oldalán.

Az erdélyi nagyvárosokban nagyon elszálltak az ingatlanárak, ellenben a kisebb településeken, nyaralóterületeken sokszor lasszóval kell vevőt fogni. A kontraszt hatalmas: Kolozsvár és Temesvár fölkapottabb kertvárosi övezeteiben 60 millió forintnak megfelelő eurót is elkérhetnek a családi házakért. Kolozsváron a lakások négyzetméterára átlagosan 360 ezer forint körül alakul, a 70-90 négyzetméteres új lakásokért pedig 30-40 milliót is fizetni kell. Az új építésű otthonok közt akad olyan 100 négyzetméternél nagyobb ingatlan is, amelyért 70-80 milliót is le kell tenni az asztalra.

Az olyan kisebb településeken, mint például Székelyudvarhely, már inkább túlkínálat van, többen adnának el lakást, mint vennének. Mint Márton Zoltántól, a székelyudvarhelyi Erdélyitelkek.ro vezetőjétől megtudtuk, az utóbbi 2-3 évben ugyan volt némi áremelkedés, de inkább csak 5-7 százalékos drágulásról beszélhetünk. Jelenleg a városban 15 millióért is lehet venni felújításra szoruló családi házat, 25 millióért pedig már igazán jót is kapni.

A kisebb településeken az ingatlanárak azért is alacsonyabbak, mert ott az elvándorlás, még ha mértéke nem is olyan nagy, de ugyanolyan probléma, mint Magyarországon. Részben ez az oka annak, hogy például Csíkszeredában már 6-8 millióért is lehet 60 négyzetméteres lakást venni, és hasonlóak az árak Sepsiszentgyörgyön is. A Gyilkos-tóhoz közeli Gyergyószentmiklóson panellakásra elég lehet 5 millió forint is.

Már nem kell a nyaraló

A vidéki területeken még inkább túlkínálat van, az ingatlanokat nehezebb eladni. Még a turisztikailag igencsak felkapott Parajdon is olcsók az ingatlanok: 15 millió forintért már ezer négyzetméteres telken álló kétszintes, háromszobás házat is kapni. Vannak persze települések, ahol sokan vásárolnak: például Szovátán románok és moldávok egyaránt keresnek nyaralót, de a festői Zetelakán és Zeteváralján a tulajdonosok már inkább eladnának, mintsem vásárolnának. „Ezeken a területeken sok az olyan magyarországi tulajdonos is, aki korábban vett ingatlant, mert úgy gondolta, majd nyaralónak használja, de időközben rájött, hogy nagyon költséges a fönntartása. Egyszerűen nem éri meg csak azért foglalkozni velük, hogy évente egyszer-kétszer használják őket” – magyarázza Márton Zoltán.

A cégvezető kiemeli, hogy például Hargitafürdőn lenne házakra kereslet, ott viszont korlátozottak a lehetőségek: ami beépíthető terület volt, az be is épült, a megvásárolható ingatlanok száma pedig korlátozott. Ebből kifolyólag az árak viszonylag magasak, tartják szintjüket. Az emelkedés viszont nem most történt, és nem is várható, hogy ilyesmi következzen be.

Annak hátterében, hogy az erdélyi nyaralók és házak ára nem nagyon emelkedik, az is meghúzódik, hogy Romániában a földhivatali nyilvántartás több sebből vérzik. Nem mindenhol van rendezett telekkönyv, így a vevők helyenként kockázatot vállalnak a vásárlással. Ez mindenképpen nehezíti az ügyleteket, sokan emiatt nem mernek nyaralót venni.

Mágnesező nagyvárosok

A nagyvárosokban egészen más a helyzet, ott az árak az egekbe szöktek, a kereslet hatalmas. „A román piac nagyon koncentrált, Bukarest, Kolozsvár és Temesvár a három nagy központ, ezek egyfajta mágnesként működnek – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzáteszi, hogy ezeken a területeken az elmúlt 10 évben hatalmas fejlődés történt, ami komoly áremelkedést generált. Kolozsvárra például sok olyan nagy munkáltató települt, amely fölszívja a képzett munkaerőt. Ugyanez történt Temesváron. A két település tehát nemcsak amiatt fejlődik, mert ezek az európai központokhoz legközelebb eső nagyvárosok, hanem azért is, mert itt vannak munkalehetőségek. Például más, a magyar határhoz közeli nagyobb településen nem történt ekkora drágulás, ahogyan a román részen lévő nagyvárosokban sem. Egyedül az egyetemi központokban más a helyzet: ezek területén rengetegen keresnek albérletet is, emiatt a tehetősebb szülők inkább lakást vesznek gyereküknek, nem bérletre költenek.

A magyarlakta vidékeken az árak klasszikusan euróban vannak megadva, ami az eladóknak mindenképpen jelent egyfajta kockázatot. „Ha a román lej és az euró árfolyama változik, azt a piac nem reagálja le annyira gyorsan, így a tulajdonosok rosszabbul járhatnak. De a központi városokban ettől függetlenül a mai napig euróban határozzák meg az árakat” – emeli ki Balogh László. Hozzáteszi, hogy mindez amiatt van így, mert a román lej sokáig nem volt megbízható, így ahhoz, hogy az ingatlanok megtartsák értéküket, euróban kellett megadni az árukat. Azóta hiába stabilizálódott az árfolyam, ez a szokás nem változott. A másik ok, ami miatt az eladók nem álltak vissza a lejre, egyszerűen az, hogy így a külföldi vásárlók is könnyebben tájékozódnak, jobban kiigazodnak a piacon.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »