KÉT HÍR

KÉT HÍR

 1.

„Népirtásnak minősítette az örmények elleni mészárlást a német parlament

A most elfogadott határozatban is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak.

A német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette csütörtökön az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. A kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – és az ellenzéki Zöldek közös indítványát a képviselők egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett fogadták el.

A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

Szégyenletes német szerep

A határozat több évig tartó politikai vita után véglegesített szövegében négyszer szerepel a népirtás kifejezés. Egyebek mellett az áll benne, hogy az Oszmán Birodalomban 1915. április 24-én az ifjútörök kormány utasítására megkezdett tervszerű üldöztetés és megsemmisítés több mint egymillió örmény nemzetiségű áldozatának sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése és bizony a népirtások” 20. századi történetét.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.

A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.

Merkel, Gabriel és Steinmeier nem volt ott a szavazáson

Angela Merkel kancellár hivatalos elfoglaltsága miatt nem vett részt a szavazáson, de a CDU/CSU-frakcióban kedden tartott próbaszavazáson igennel voksolt. Ugyancsak hivatalos elfoglaltság miatt nem vett részt a szavazáson Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke és a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier.

Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket. A mai Törökország azonban mint az egykori Oszmán Birodalom utódállama következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék. Állítása szerint nem folyt szervezett hadjárat az örmények kiirtására, s nincs bizonyíték arra, hogy létezett az örmények kiirtását elrendelő parancs az oszmán birodalom vezetésétől.” (Mandiner)

2. 

„Örmény genocídium: visszahívta németországi nagykövetét Törökország

Visszahívta berlini nagykövetét Törökország, a németek ankarai nagykövetét pedig berendelte a külügyminisztériumba, miután a német törvényhozás népirtásnak minősítette az első világháború alatt az örmények ellen elkövetett mészárlást. Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint mindez súlyosan fogja befolyásolni a kétoldalú kapcsolatokat.

Visszahívta berlini nagykövetét Ankara, miután a német törvényhozás, a Bundestag olyan határozatot fogadott el, ami népirtásnak minősítette az 1915-16-os örmények elleni mészárlást. Recep Tayyip Erdoğan török elnök úgy fogalmazott: a lépés „súlyosan érinti” a kétoldalú kapcsolatokat – írja a The Gurdian. Ankara egyben berendelte Németország ottani képviselőjét a török külügyminisztériumba.

A határozatban és a szavazás előtti vitában is kiemelték: a Bundestag nem akarja felelősségre vonni a mai Törökországot a múltban elkövetett bűnökért, célja az örmény-török megbékélés ügyének előmozdítása, amelyben viszont van felelőssége a mai Törökországnak. A vitában felszólalók közül többen

elfogadhatatlannak nevezték, hogy török részről megpróbáltak nyomást gyakorolni a Bundestag tagjaira.

A határozatban rámutatnak arra, hogy a Német Császárságnak – az Oszmán Birodalom legfőbb szövetségesének – „szégyenletes szerepe” volt a történtekben, diplomatái révén voltak értesülései a népirtásról, mégsem tett semmit „ezeknek az emberiesség elleni bűntetteknek” a megakadályozásáért. A határozat szerint Németország vállalja történelmi felelősségét, amelyből az is következik, hogy ösztönöznie kell az örmény-török megbékélést.

A Bundestag megemlékezése a 101 éve kezdődött népirtásra az örmény nép, „a világ legősibb keresztény népe iránti különleges tisztelet” kifejeződése is – áll a határozatban.

Törökország mindig tagadta, hogy az 1,5 millió örményt érintő mészárlás népirtás lett volna, és az ilyen jellegű határozatokra rendszerint kemény lépésekkel reagált.” (Mandiner)

 

Ideje volt. Mármint ennek a határozatnak. Lassan, nagyon lassan, túl lassan haladt mindeddig az örmény népnek adandó elégtétel és méltó emlékezet. A holocaust mindent elhomályosító árnyékában az örmények tragédiájára sem jutott szó, idő, igazat kimondó akarat.

Most a németek is eljutottak végre eddig a pontig. Persze a németek nem lennének németek, ha nem kötnék össze az örmény genocídiumot is egy kis önostorozással, öngyűlölettel, a német felelősség hangsúlyozásával. Ez a németeknél mondhatni lelki igény, meg nyilván abban reménykedtek, hogyha kedvenc sportáguknak, saját maguk vádolásának hódolnak, akkor a törökök majd elnézőek lesznek velük, amiért igazat mertek szólni.

De a törökök nem lesznek elnézőek.

A törökök gyávák kimondani, mit tettek az örményekkel, és ők a gyávák kedvenc sportjának hódolnak: Fenyegetőznek, kiabálnak, hőzöngenek – éppen, mint az egyre riasztóbb tüneteket produkáló, lassan teljesen elhülyülő elnökük.

Ma már egy debil is tudja, hogy az EU-török megállapodásból nem lesz semmi. És amúgy a német parlament határozata nélkül sem lett volna belőle semmi, legfeljebb a becstelenség maradt volna a németeknek és egész Európának, ha félelemből nem szavazzák meg a határozatot.

Szerencsére megszavazták.

Európa pedig készülhet a migránsok újabb rohamára. Merkel meg a szelfikre. És remélhetőleg nem sokára egyéb dolga sem lesz, mint szelfizgetni azokkal, akiket ránk szabadított. 


Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »