Késik a magyar–román csúcs

Késik a magyar–román csúcs

Szerbiával különösen jó, Szlovákiával pedig kiegyensúlyozott Magyarország viszonya, Romániával viszont továbbra sem sikerül javítani a kétoldalú kapcsolatokat. Úgy tűnik, magyar részről nagyobb a nyitottság az áttörésre, Bukarestben ellenben nehezen emésztik Orbán Viktor „oroszbarát” politikáját.

Februárra várták Klaus Johannist Budapestre, de a vizit dátumának kijelölése végül elmaradt, a román államfő hivatala nem tartotta megfelelőnek a hónapot – értesült lapunk. Úgy tudjuk, Johannisék márciusi, illetve áprilisi időpontra kértek javaslatot, de ezt a magyar Köztársasági Elnöki Hivatal Áder János sűrű programja miatt utasította el. Így tovább csúszik a magas szintű találkozó, amely nélkül nehezen lehet jószomszédi viszonyról beszélni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyébként folyamatosan szorgalmazza az államközi párbeszéd erősítését, csakhogy a diplomáciát jelenleg a bukaresti politikában háttérbe szorított magyar párt nem tudja befolyásolni.

Bár az elnöki látogatás körüli huzavonának ehhez nincs köze, kétségtelenül ártott a szász származású román államfő magyarországi megítélésének, hogy visszavonta Tőkés László állami kitüntetését, még ha ezt annak a bírósági ítéletnek eleget téve tette is, amely érvényben hagyta az érdemrend visszavonását javasló becsületbírósági határozatot. Szijjártó Péter január végén járt Bukarestben, az akkori külügyminiszteri megbeszélései Lazar Comanescuval érezhetően barátibb hangnemben zajlottak, mint a korábbi, budapesti tárgyalások a szociáldemokrata Bogdan Aurescuval.

Victor Ponta tavaly novemberi bukása után az őszi parlamenti megméretésig Dacian Ciolos volt uniós biztos technokrata kormánya irányítja Romániát, az új, választott kabinet megalakulásáig nem várható hivatalos miniszterelnöki találkozó. Ciolosék eddig tartózkodtak a korábban már megszokottá vált, Magyarországnak és Orbán Viktornak címzett bíráló üzengetésektől, de elemzők szerint a mostani vezetés is fenntartásokkal kezeli a magyar kormányt euroszkeptikus megnyilatkozásai, valamint az Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatai miatt. Bukarest az Egyesült Államok egyik legelkötelezettebb európai szövetségesének számít, s a többségében románok lakta Moldovai Köztársaság „gyámjaként” feszült a viszonya Moszkvával. Romániában egyes biztonságpolitikai szakértők, de a titkosszolgálatok is részben orosz zavarkeltést látnak a székely autonómiatörekvésekben, amit lazán összefüggésbe hoznak Orbán „oroszbarátságával”.

Találkozási pontot jelentett ugyanakkor a magyar és román diplomáciában a menedékkérők elosztását célzó EU-s kvótarendszer elutasítása, Magyarország, Csehország, Szlovákia, illetve Románia szavazott a migránsok kötelező betelepítése ellen. Érdemes beleolvasni a menekültekkel kapcsolatos romániai híradások internetes kommentjeibe, ahol Orbán Viktor elutasító politikáját istenítik adott esetben azok a román hozzászólalók is, akik amúgy az erdélyi magyar ügyek kapcsán rendre revizionistának minősítik a magyar miniszterelnököt.

Nem könnyíti a magyar–román viszony javulását az sem, hogy a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló demokraták beleolvadtak a Nemzeti Liberális Pártba, amely néppárti ugyan, de inkább a lengyel Polgári Platformhoz hasonlít, azaz jóval mérsékeltebben jobboldali, mint Orbán Viktor pártja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 07.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »