Kertészkedő emberpalánták – Tankertet alapítottak Váradon

Kertészkedő emberpalánták – Tankertet alapítottak Váradon

A nagyváradi evangélikus-lutheránus óvodában elevenítették fel először az országban a 130 éve törvényben előírt, de a 20. század viharai közt lassan feledésbe merült nemes hagyományt, a tankertlétesítést. 

balint gazda, ovisok_b

A tanévnyitó istentiszteleten a jelenlévőket üdvözlő köszöntését Mátyás Attila lelkipásztor a kősziklára, illetve a homokra épített ház maradandóságát összehasonlító bibliai példabeszédre építette fel, az igehirdetésben pedig kiemelte, hogy az ünnepi esemény közös fogalmi gyökerű három szóra épül: az öröm, a hála és a bizalom többrétegű jelentéseire. Az ünnepi istentisztelet emelkedett hangvételét az Énekmondó Együttes Balassi istenes verseiből ihletődött dalai, majd három kislány rövid műsora oldotta: Nagy Fanni és Nagy Bernadett Nemes Nagy Ágnesnek egy kerttel kapcsolatos versét mondta el, Nagy Lilla pedig énekelt. Mátyás Judit, az óvoda vezetője arról a céljukról beszélt, hogy a tanintézet egyre zöldebb legyen, a gyerekek ne plasztikvilágban nőjenek fel.

Köszönetet mondott az óvodakert megvalósításához nagyban hozzájáruló szülőknek, az anyagiakat nagyrészt biztosító Bethlen Gábor Alapítványnak és a többi szponzornak, akik lehetővé tették, hogy Romániába elsőként importálhassák a Magyarországon már bejáratott óvodakertprogramot, amely az ötletgazda, Dr. Bálint György kertészmérnök, a közismert Bálint gazda védnöksége alatt működik. Bálint Gyuri bácsi elmondta, fontos számára Nagyvárad, nemcsak a jeles irodalmi és történelmi személyiségek miatt, hanem mert Várad is felismerte a tankertek különös fontosságát. Rövid történelmi áttekintésében felelevenítette, hogy már Arisztotelész milyen fontosnak tartotta a séta közbeni tanítást, a peripatetikus módszert, majd beszélt a középkori kolostorkertek szerepéről a növénytermesztés fejlődésében. Kiemelte hogy az egykori népiskolákban kötelezővé tették az iskolakert létesítését, az első világháború után azonban háttérbe szorult a fontossága. A rendszerváltás után viszont ismét napirendre tűzték, és azóta folyamatosan bővül a program.

Bálint gazda a továbbiakban személyes élményekről is mesélt: az első, hogy körülbelül hároméves lehetett, amikor édesapja kivitte a búzaföldre, és sorra elmondta neki, mi mindenre lehet egyetlen növényt, a búzát használni, a másik egy óvónő története, akitől az ebédre felszolgált borsóleves kanalazgatása közben az egyik kislány megkérdezte, hol készítik ezeket kis gömböcskéket. Harmadikként az ipari és fűszernövények egyre szélesebb körű terjedéséről beszélt az orvostudományban, amiért semmiképpen sem szabad elfelejteni a termesztésük hagyományait.

Végezetül Várnai Zseni költőnő egy gondolatát idézte, miszerint ha van mit adnod, add jó szívvel át, és habár nem váltod meg vele a világot, szebbé teheted egy pillanatra a környezetedet.
Bálint György után Lukács József, a Nádland Kft. vezetője mondta el röviden kertépítő munkájuk kezdeteit, kiemelve, hogy amikor Bálint Gyuri bácsit megkeresték, és már egy óra múlva megkapták a beleegyező választ. Nagy lendülettel kezdtek a munkához, és külön örültek a nagyváradi megkeresésnek. Számára az egész programban az a legszebb, hogy a saját termesztésű-gondozású zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek fogyasztják majd el. Örül a többfelől kapott segítségnek és az újabb és újabb ötleteknek.

Az esemény kint, a kertben ért véget: a kitartó eső miatt már délelőtt elültették a közös ültetésre szánt fákat, a gyerekekre már csak a tulipánhagymák ültetése maradt, aminek szüleik segítségével és felügyeletével, Bálint Gyuri bácsi vigyázó tekintetének kíséretében vidáman neki is láttak.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »