Kémiai Nobel-díj a molekuláris gépek kutatásáért

Kémiai Nobel-díj a molekuláris gépek kutatásáért

A molekuláris gépek kutatásáért három tudós, a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint – írja az MTI. 

kemnob665_b

Molekuláris lift, mesterséges izmok és parányi motorok: a három tudós a világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és előállításáért részesül az elismerésben – fogalmazott indoklásában az illetékes bizottság. A molekuláris gépek irányába vezető első lépést Jean-Pierre Sauvage tette meg 1983-ban, amikor sikerült lánccá összekapcsolnia két gyűrűs molekulát. Ez a katenán. 

A második lépést Fraser Stoddart tette meg 1991-ben a rotaxán kifejlesztésével. Bernard Feringa volt az első, aki molekuláris motort alkotott. 1999-re olyan molekuláris propellert hozott létre, amely folyamatosan egy irányba forgott. Molekuláris motorral képes volt egy, a motor súlyánál 10 ezerszer nehezebb üveghengert forgatni. Az idei kémiai Nobel-díjasok kiragadták egyensúlyi helyzetükből és energiával töltött állapotba jutatták a molekuláris rendszereket, és képessé váltak mozgásuk irányítására.

A molekuláris motor fejlődése jelenleg olyan fokon áll, mint a villanymotoré az 1830-as években, amikor az azon dolgozó tudósok még csak nem is sejtették, hogy eredményeik olyan fejlesztésekhez vezetnek el, mint a villanyvonat, a mosógép, a ventilátor vagy a konyhai robotgépek. A 71 éves Jean-Pierre Sauvage a Strasbourgi, a 74 éves Fraser Stoddart a Northwestern, a 65 éves Bernard Feringa pedig a Groningeni Egyetem munkatársa. A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (több mint 830 ezer euróval) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik. 


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »