Keményen nekiment az ellenzék a költségvetésnek

Az LMP a leszakadásról és magánérdekekről beszélt, többen is az oktatást tolnák.

Össztűz alá vették a Varga Mihály által szerdán az Országgyűlésben előterjesztett büdzsé tervezetét az ellenzéki pártok. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka a további leszakadás és a magánérdekek költségvetésének nevezte a 2017-es büdzsét. „Ez a további leszakadás és szétszakadás költségvetése, nem jó másra, mint növelni a szakadékot a kormány kedvezményezettjei és mindenki más között. Ez a költségvetés a magánérdekek költségvetése, a kormány írta, de a szerzők kezét oligarchák fogták és irányították” – fogalmazott. Hangsúlyozta: az LMP azt bizonyítja majd a költségvetés vitájában, hogy van másik út, van alternatíva, és igenis ki lehet vezetni Magyarországot, abból a zsákutcából, ahová az elmúlt években jutott.

A „kiszáradt gazdaság” költségvetése

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelte, hogy számos ponton „szakmai blődlik” szerepelnek az előterjesztésben. Újra biankó csekket kérnek, mint az elmúlt hat évben sokszor – mondta az ellenzéki politikus, aki azt kérdezte: ez már a polgári Magyarország vagy lesz még rosszabb?

Szóvá tette, hogy még a 2015-ös büdzsével sem számoltak el, és így, zárszámadás nélkül adta be kormány a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatot, ráadásul április végén szerinte a megfelelő pénzügyi adatok sem álltak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az áfacsökkentés egy átlagos család fogyasztói kosarának 6-7 százalékát érinti csupán.

A szemfényvesztés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét az MSZP elnök-frakcióvezetője szerdán a parlamentben.

Gazdagokat támogatják

Tóbiás József a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához.

Az MSZP vezérszónoka azt mondta, alapjaiban elhibázott a büdzsé, a társadalom kettészakítottságát és Magyarország régiós országoktól való lemaradását erősíti.

Az ellenzéki politikus szerint semmi sem látszik a több pénzből az oktatás területén, míg a nyugdíjemelés mértéke megalázó. Jelezte, az MSZP a szociális területre, az oktatásra és az egészségügyre szán több forrást és ezt kezdeményezve nyújt be átfogó költségvetési módosítócsomagot.

Presztízsberuházások helyett oktatást!

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a költségvetésben nagyobb összegeket fordítana a jövőben hasznosuló területekre, például az oktatásra, az egészségügyre, a korai fejlesztésre, az egészségmegőrzésre és az innovációra.

Szelényi Zsuzsanna szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Magyarország legfontosabb problémájának nevezte, hogy a lakosság nem látja maga előtt, hogy milyen jövő vár rá. A 2017-es költségvetés is a jelennek szól, nem mutatja be, hogy hogyan segíti elő a stabil, megbízható holnapot – fogalmazott.

A kormány nem gondolkozik felelősen a költségvetésről, a büdzsében legalább ezer milliárd forintot nem a megfelelő célokra fordítanak – bírált a független képviselő. A presztízsberuházások közé sorolta a kormányzat Várba költözését, a Liget-projektet vagy a Magyarország érdekét “egyáltalán nem szolgáló” paksi bővítést.

Szelényi Zsuzsanna elmondta, módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy kiépítsék a nők és kiskorúak védelmét szolgáló isztambuli egyezmény végrehajtását segítő intézményrendszert. Egy másik módosító javaslatával pedig azt kezdeményezi, hogy a büdzsé támogassa a családi napközik és bölcsődék fenntartását.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelte, hogy számos ponton “szakmai blődlik” szerepelnek az előterjesztésben.
Újra biankó csekket kérnek, mint az elmúlt hat évben sokszor – mondta az ellenzéki politikus, aki azt kérdezte: ez már a polgári Magyarország vagy lesz még rosszabb?
Szóvá tette, hogy még a 2015-ös büdzsével sem számoltak el, és így, zárszámadás nélkül adta be kormány a jövő évi költségvetés re vonatkozó javaslatot, ráadásul április végén szerinte a megfelelő pénzügyi adatok sem álltak rendelkezésre.
Kitért arra is, hogy az áfacsökkentés egy átlagos család fogyasztói kosarának 6-7 százalékát érinti csupán.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »