Keleti nyitás, kínai bukás?

Keleti nyitás, kínai bukás?

Továbbra sincs stratégiai megállapodás Kína és Magyarország között, s mint a lapunknak nyilatkozó szakértők megjegyzik, a sokat hangoztatott keleti nyitás ellenére a kétoldalú kapcsolatok még régiós összehasonlításban is kívánnivalót hagynak maguk után, arról nem is beszélve, hogy jóval elmaradnak a retorika erejétől.

Ha a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésében nem történik konkrét előrelépés, a kínai–magyar kapcsolatokban negatív fordulat következhet be. Matura Tamás Kína-kutató, a Közép-európai Ázsia-kutató Központ vezetője figyelmeztetett erre lapunkkal beszélgetve. A szakértő szerint a kérdésben legkésőbb 2017-ig, a Budapestre tervezett Kína–Kelet-Közép-Európa-csúcstalálkozóig kell a magyar félnek látható eredményeket felmutatnia. A szerb oldalon ugyanis már egy ideje megkezdődött az építkezés, miközben – ahogyan arról korábban lapunk beszámolt – hazánkkal szemben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

– Pedig nagy a verseny a kínai beruházásokért – folytatta Matura, megjegyezve, hogy Magyarországra 2010 óta Kínából csak az ígéretek szintjén érkezett nagyobb beruházás. – Ezzel szemben például a Kínát illetően egykoron kritikusabb, mára külpolitikai fordulatot végrehajtó cseh kormány másfél milliárd dollár értékű beruházásokkal büszkélkedhet – tette hozzá. Prága eredményeit egyébként magyarázza az is, hogy Milos Zeman cseh államfő a pekingi kapcsolatok egyik központi alakja.

Matura Tamás szerint az Orbán Viktor által kezdeményezett stratégiai partnerség a gazdasági kapcsolatok fellendítését célozza. A kormányfő a nemrégiben Budapesten megrendezett, a Kínai Kommunista Párt és tizenhat kelet-közép-európai ország pártjainak találkozóján vetette fel ötletét, miszerint a térségünk és Kína között létrejött, „16+1” együttműködést célszerű lenne egy közös stratégia formájában is írásba foglalni. Matura jelezte, Orbán Viktor ezzel a kínai magyar kapcsolatok régi adósságát is törlesztené. – Kína térségünk több országával kötött már stratégiai megállapodást, a magyar kormány azonban ez idáig ilyet nem írhatott alá – tette hozzá. A magyar kormányfő ezért a kormányközi stratégiai megállapodás hiányát regionális együttműködéssel pótolhatja.

A Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésére ösztönzőleg hathat a magyar miniszterelnök által felvetett stratégiai partnerség. Ezt már Vang Ven, a pekingi Renmin Egyetem pénzügyi tanulmányok intézetének dékánja mondta a budapesti pártkonferencián. A Kínai Kommunista Párt delegációjával érkező kutató ugyanakkor leszögezte, az Új Selyemút tervben való részvétel egyik országnak sem kötelező. A 2013-ban kezdeményezett, kontinenseket átívelő hatalmas infrastrukturális beruházás a kínai és az európai piacokat kötné össze, ami a Renmin Egyetem dékánja szerint kiváló lehetőséget biztosít a kelet-közép-európai országok számára.

– Kína tőkét és technológiát hozhat a térségbe, ami találkozik a kelet-közép-európai országok igényeivel – mondta Vang Ven. A kutató szerint Peking diplomáciája az együttműködés sokszínűségét célozza. Az ázsiai ország minél több fórumon igyekszik lehetőséget biztosítani az Új Selyemút koncepcióban érdekelt államok párbeszédéhez, azt azonban már az egyes országok kormányaira bízza, hogy részt kívánnak-e venni benne, s ha igen, milyen formában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »