KDNP: történjen profiltisztítás!

KDNP: történjen profiltisztítás!

„A kereszténydemokrata frakció azért támogatja ennek a törvénymódosításnak az elfogadását, mert azt a célt látja megvalósulni, amit a kormány évekkel ezelőtt kitűzött. Az átalakuló államigazgatási szervezetrendszer ügyfélbarátiabb, költséghatékonyabb és összességében versenyképesebben szolgálhatja a magyar emberek és a magyar vállalkozások mindennapjait.”

Nem hozott kollektív összeölelkezést a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási – fővárosi kerületi – hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló törvényjavaslat – (Szövege) – általános vitája.  A törvényjavaslatban összesen 132 törvény módosítására tett javaslatot a kormány. Hargitai János, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka  hangsúlyozta: a XXI. század kívánalma egy hatékony, erős szolgáltató közigazgatás megteremtése, amihez mind a magyar állampolgárok, mind a magyar vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes az ügyeik magas szakmai színvonalon történő gyors, hatékony elintézésére.

„Rendet kellett vágni abban az igazgatási dzsungelben is, ami a rendszerváltás óta létrejött!”

 Dr. HARGITAI JÁNOS, (KDNP): – Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényi szinten szabályozva van „Az állam” fejezet 15. cikkelyében, hogy a kormány a végrehajtó hatalom általános szerve és a közigazgatás legfelsőbb szerve. A kormány tehát államigazgatási szervezetet hozhat létre. Ebből a mondatból nyilvánvalóan az is következik, hogy ezt az államigazgatási szervezeti rendszert módosítja is. A 17. cikkely az Alaptörvényben azt rögzíti, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. A mi témánk szempontjából most nagyon fontos az a rendelkezés, hogy a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egy újabb gondolat a 17. cikkelyből: a kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.

– Ez a törvénymódosítás, amit most is tárgyalunk, csak az egész folyamat ismeretében értelmezhető. Túlságosan leegyszerűsítetett lenne azt gondolni, hogy egy ország versenyképességét gazdasági mutatókkal egyszerűen le lehet írni. A gazdasági mutatók persze fontosak, de azt is tudjuk, hogy egy ország államigazgatásának működése, annak nagysága, bürokratikus volta, áttekinthetetlensége versenyképességet korlátozó tényező. Tehát az Orbán-kormány időben felismerte azt, hogy ha versenyképesebbé akarja tenni az országot, akkor az államigazgatás szerkezetén igazítania kell. Ráerősítek arra, hogy 2008 magasságában nemcsak gazdaságilag omlott össze a szocialista kormány irányítása alatt ez az ország. Az összeomlás az állampolgárok számára, mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált, az államigazgatás döcögő működését az önkormányzati tisztségviselők vagy az ebben a rendszerben működők megtapasztalhatták. 2010 előtt bekövetkezett az is, hogy amikor a szocialista kormány át akarta alakítani ezt a rendszert, alkotmányellenesen tette, amire az Alkotmánybíróság rámutatott, így egy ideig az önkormányzatok fölött törvényességi felügyeleti jogot senki nem gyakorolt. Nyilvánvalóan egy jogállamban ilyen elképzelhetetlen. Ezt csak példaként hoztam fel arra, hogy milyen kaotikus állapotokba kellett belenyúlni.

– Nyilvánvaló volt mindannyiunk számára, hogy már a rendszerváltás óta cipelünk magunkkal egy olyan államigazgatási szerkezetet, amit egyrészt az ügyfél nem tud áttekinteni, de néha már egyetemi tanárok se látták át ezt a túl bonyolult rendszert. Ezt kellett megváltoztatni. A kormány törekvése az volt, hogy az ügyfelekhez a lehető legközelebb hozzon létre olyan döntési pontokat, amit könnyen elér, amit az ügyfél áttekinthet, amivel szemben az ügyfeleknek, az embereknek és vállalkozásoknak bizalma lesz.

– Rendet kellett vágni abban az igazgatási dzsungelben is, ami a rendszerváltás óta létrejött, hogy az akkori kormányok előszeretettel telepítettek államigazgatási feladatokat az önkormányzatok jegyzőjére. Ezt az önkormányzatok anyagi helyzetüknek megfelelően különböző szinten voltak képesek ellátni, van, ahol csillag méretekben látták el, máshol pedig döcögve, mert esetleg megfelelően képzett ügyintézőjük se volt ezekre a feladatokra. Tehát egyfajta profiltisztítást az önkormányzati világ és az állami igazgatási szervezetrendszer között is létre kellett hozni, a kormány azt képviselte, hogy az állami feladatokat az állam a saját szervezetrendszerében lássa el és ne az önkormányzatokra, az önkormányzati jegyzőkre építve tegye. Szintén a múlt: nagyon fontos lépés volt, amikor megyei szinten még az előző kormány létrehozta szakigazgatási szervek integrációjával a megyei kormányhivatalokat, egy későbbi lépésben létrehozta a járási hivatalokat, egy fontos állomás volt a kormányablakok létrehozása, ez még talán most is zajlik, vagy a vége felé tart. Azokat az ügyintézési pontokat értjük kormányablak alatt, ahová az ügyfél elmegy és elintézik az ügyeit, nem az ügyfél bolyong az adott nagyvárosban az ügyeit intézve, hanem az ügyfél aktái tekeregnek az államigazgatás szervezetén belül, lehetőleg elektronikus úton, és az ügyfél költségkímélően tudja az ügyeit intézni.

– A mostani előterjesztés a főhivatalok szintjén, tehát a központi igazgatás szintjén végez átalakításokat. A kormánynak az államigazgatási szervezetrendszer alakítása kapcsán felelőssége, de ugyanakkor szabadsága is van. Az érdemi döntéseket a kormány gyakorlatilag meghozta a maga szintjén, amikor ennek a 90 intézménynek a sorsáról hosszas mérlegelés után – a rendszer átalakítása több lépésben történik – végül is döntött. Ez a törvény gyakorlatilag ennek egyfajta technikai követése, tehát az érdemi dolgok nem ebben a törvényben történnek értelemszerűen, hanem a kormány határozataiban már megszülettek.

– A kereszténydemokrata frakció azért támogatja ennek a törvénymódosításnak az elfogadását, mert azt a célt látja megvalósulni, amit a kormány évekkel ezelőtt kitűzött. Az átalakuló államigazgatási szervezetrendszer ügyfélbarátiabb, költséghatékonyabb és összességében versenyképesebben szolgálhatja a magyar emberek és a magyar vállalkozások mindennapjait. Történjen egy profiltisztítás, a minisztériumok magasságában törvény-előkészítés, koncepcióalkotás történjen és ne hatósági ügyintézés, a hatósági ügyintézés a jó értelemben vett végeken történjen. Ez ennek a módosításnak a lényege, ezért ezt az előterjesztést jó szívvel támogatjuk. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »