Katonai járművek kötelező biztosítás nélkül

Katonai járművek kötelező biztosítás nélkül

Tisztább helyzetet teremthetne, ha már eleve a katonák munkaszerződésében rögzítenék, mekkora életbiztosítást pótló összeg jár, ha baleset éri őket – véli a lapunk által megkérdezett biztosítási szakértő. Szerinte bizonytalan helyzetet teremt, hogy egyedi miniszteri döntésen múlik, mekkora összeget kapnak a szerencsétlenség áldozatául esett katonák hozzátartozói. Ám nemcsak a katonák, hanem a honvédségi járművek kötelező biztosításának hiánya is súlyos bajok forrása lehet.

Nem szerencsés összecsúsztatni a honvédség állományának élet- és baleset-biztosítását, illetve azt, hogy szolgálat közbeni sérülés vagy elhalálozás esetén a munkáltató kártérítést fizet a sérültnek vagy az elhunyt hozzátartozóinak – nyilatkozta lapunknak egy biztosítási ügyekkel foglalkozó ügyvéd. Kozma Péter kiemelte: ilyenkor ugyanis a honvédségnek törvényi kötelezettsége százszázalékos, teljes körű kártérítést fizetnie, míg a biztosításból befolyó összeget ezen felül kapná meg az érintett vagy hozzátartozója. Vagyis a tűzszerészek hortobágyi tragédiája kapcsán hiába ígéri azt Simicskó István honvédelmi miniszter, hogy méltányos összeget fizet a négy elhunyt családjának – azzal, hogy elődje, Hende Csaba 2012-ben felmondta a katonák élet- és baleset-biztosítását, az érintettek egy fix biztosítási összegtől mindenképpen elesnek. A szakértő nem vonja kétségbe, hogy a miniszter a korábbi biztosítási alapú kárenyhítéseknél is magasabb összegű, fejenként több mint tízmilliós nagyságrendű kegyeleti juttatást javasol majd a tűzszerészek hozzátartozóinak, ám szerinte ez rendkívül szubjektívvé, kiszámíthatatlanná teszi a rendszert.

– Lehet, hogy többet adnak, mint amennyit a biztosító fizet, de jogilag értelmezhetetlen, hogy „túlfizetik” a kárt – mutatott rá Kozma Péter, hozzátéve: ilyen esetekben a kár mértéke gyakorlatilag megállapíthatatlan. – És mi lesz, ha pár év múlva egy másik áldozat családja már kevesebbet kap? Az ő élete kevesebbet ér? – tette föl a kérdést az ügyvéd, aki szerint tisztább helyzetet teremthetne, ha már eleve a munkaszerződésben rögzítenék, mekkora, az életbiztosítást pótló összeg jár, ha baleset éri a katonákat.

– A honvédelmi és rendvédelmi területen is szükség lenne egy életjáradék-rendszerre – vélte a Honvédszakszervezet alelnöke. Bazsik István a Hír TV Reggeli járat című műsorában azt mondta: gondolni kellene emellett arra is, hogy ha valaki katonaként gyakorlatilag önhibáján kívül kerül ki a honvédségből. Ugyanis az egyébként jól képzett katonák, akiknek civil szakmájuk nincs, nem kerülhetnek olyan helyzetbe, ami méltatlan korábbi pályájukhoz – jelentette ki.

Hende Csaba volt honvédelmi miniszter lapunknak még hétfőn azt mondta: százmillió forint biztosítási díj beszedése után a kártérítésre kifizetett összeg körülbelül ötmillió forint volt, vagyis szerinte egy fenntarthatatlan, az adófizetők pénzét pocsékoló rendszernek vetett véget. A volt tárcavezető arról is beszámolt, hogy a döntés következtében évek óta a honvédségi járművekre sem kötnek kötelező felelősségbiztosítást (kgfb).

Az állami járművek kgfb alóli mentesítésére egy 2012. január elsejével hatályba lépett törvénymódosítás adott lehetőséget. Ez lehetővé tette a kormány tagjainak, hogy külön rendeletben állapítsák meg a biztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körét, ezek nyilvántartási szabályait vagy például a gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szerv kijelölését. A tárcavezetők közül eddig egyedül a honvédelmi miniszter élt ezzel a felhatalmazással. Ez azt jelenti, hogy a több ezer honvédségi járműnek nincs kgfb-je, vagyis ha balesetet okoznak, akkor a költségeket a minisztériumnak kell állnia. Ez súlyosabb balesetek esetén akár milliárdos nagyságrendű is lehet.

A Magyar Honvédséggel ellentétben a Belügyminisztériumnál (BM) a veszélyes munkát végzőknek van érvényes élet- és baleset-biztosítása. Mint korábban megírtuk, a BM 2013-tól a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-vel áll szerződésben. Ezt 59 054 főre kötötték, de a biztosítottak száma extra költség fizetése nélkül öt százalékkal nőhet, vagyis összesen 62 006 fő biztosítására van lehetőség mintegy 114 millió forint biztosítási díj ellenében. A biztosítás a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és az Országgyűlési Őrség hivatásos tagjain túl a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás hivatásos munkatársaira, valamint a katasztrófavédelem szakmai felügyelete alá tartozó önkormányzati tűzoltóságok, önkéntes tűzoltó-egyesületek, önkéntes mentőszervezetek munkatársaira terjed ki – ugyanakkor a BM-hez tartozó titkosszolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársaira nem.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »