Katari válság: elmérgesedett egy testvérek közötti viszály

Katari válság: elmérgesedett egy testvérek közötti viszály

Több mint egy hónap eltelt, de még mindig nincs enyhülés a katari válságban. Mi áll a háttérben? Meddig fajulhat a konfliktus? Ki a terrorizmus igazi támogatója? Mohamed bin Abdel-Hádi al-Matrafit, Szaúd-Arábia budapesti nagykövetét kérdeztük.

– Mire alapozzák a vádjaikat, hogy Katar támogatja a terrorizmust?
– Hadd tegyem világossá, hogy Katar egy Szaúd-Arábiával szomszédos ország, és tagja az Öböl Menti Arab Országok Együttműködési Tanácsának. Szaúd-Arábia folyamatosan ügyel e regionális szervezet sikerére a tanács 1981-ben történt alapítása óta. Istennek hála és a tagországok közötti együttműködésnek köszönhetően a tanács hozzájárult ahhoz, hogy megerősödtek a közös álláspontok népeink között. Ami a jelenlegi válságot illeti, az nem most kezdődött, hanem jó néhány évvel korábbra nyúlik vissza. Egyfajta válaszként arra, hogy Katar nem tartotta tiszteletben az aláírt kötelezettségvállalásait, amelyek végrehajtása mellett elkötelezte magát a 2014-ben létrejött rijádi megállapodás részeként. Emellett Doha olyan politikát folytat, amely Szaúd-Arábia és Bahrein, illetve számos egyéb régióbeli állam biztonságának aláaknázását célozza. Továbbá befogad és támogat számos terrorista csoportot, amelyek terrorista szervezetekként vannak nyilván tartva regionálisan és globálisan is. David Cohen, az amerikai pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára nyilatkozta korábban, hogy „A terrorizmus finanszírozói szabadon élnek Katarban, a katari törvények nem büntetik őket”. Ez a válság felfedte a térség országai, és a térségen kívüli baráti országok előtt, hogy Katar menedéket ad nekik és befogad olyan betiltott csoportokat és szervezeteket, mint például a Muszlim Testvériség, az Iszlám Állam és az al-Kaida, továbbá propagálja a terrorcsoportok irodalmát és terveit médiaorgánumain keresztül. Emellett támogatja és finanszírozza az Irán által támogatott terrorcsoportok tevékenységeit Szaúd-Arábia keleti részén és Bahreinben. Az is kiderült számunkra, hogy Katar támogatja és segíti a puccsista húszi milíciákat Jemenben.

– Néhányan azt mondják: bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű… Például a 9/11 támadás terroristái vagy Oszama bin Laden sem katari volt, hanem szaúdi.
– Nem kellene, hogy az efféle nagy súlyú eseményeket azon keresztül ítéljük meg, amit egyes médiaorgánumok sugároznak. A szaúd-arábiai kormánynak nem volt semmilyen szerepe a szeptember 11-i eseményekben, és az amerikai kormányok mind megerősítették ezt. Nincsenek olyan, az amerikai szervek részéről kiadott információk vagy jelentések, amelyek Szaúd-Arábiát vádolnák e tekintetben, épp ellenkezőleg, ezek a szervek megerősítették, hogy a királyságnak semmilyen kapcsolata nincs a történtekkel. Ami pedig Oszama bin Ladent illeti, a királyság megvonta tőle az állampolgárságot, még a szeptember 11-i események előtt, terrorista tevékenysége miatt, és még a szeptember 11-i eseményeket megelőzően a szaúdi hatóságok körözése alatt állt. A királyságot az al-Kaida terrorszervezet terrorista bűncselekményeinek legnagyobb károsultjai közé sorolják, kiemelkedik például az al-Khobar város elleni 1996-os robbantásos merénylet.

http://mno.hu/

– Katar nemrégiben írt alá egy 12 milliárd dolláros üzletet az Egyesült Államokkal, Szaúd-Arábia legszorosabb szövetségesével F–15-ös harci gépek vásárlásáról. Hogyan lehetséges ez?

– Úgy gondoljuk, ez a kérdés Katar és az Amerikai Egyesült Államok ügye. Nem tartozik a királyság politikájához, sem az általa követett módszerhez a más országok belügyeibe való beavatkozás.

– Elemzők szerint az egész konfliktus nem is annyira a terrorizmusról szól, hanem Katar hatalmi ambícióiról, ami egyáltalán nem tetszik Rijádnak. Egyetért?
– Világos különbség van aközött, hogy egy országnak joga van a szuverenitáshoz és érdekeit megvalósító külpolitikai függetlenséghez, valamint a között, hogy ezzel konfliktusokat és nyugtalanságot szül, és beavatkozik más államok belügyeibe. Az nem zavar bennünket, ha nézeteltéréseink vannak egy bizonyos ügy kapcsán, az viszont nyugtalanító, ha szélsőségesek és terrorista csoportok befogadása, támogatása, finanszírozása és propagálása folyik egy másik ország biztonságának destabilizálása céljából. Ez éles ellentétben áll azon országok követeléseivel, amelyek felszólítottak a terrorizmus elleni küzdelemre, és azon határozatokkal, amelyek az iszlám–amerikai csúcstalálkozón születtek Rijádban, 55 muszlim ország vezetője és Donald Trump amerikai elnök részvételével. És amelyekkel egyetértett az összes ország, beleértve Katar kormányát is.

– Van esély akár a háborúra is?
– Mi nem kívánjuk ezt, és nem is számítunk erre, hiszen minket testvéri, vallási és társadalmi szálak kötnek össze a katari néppel. Ha a válság fokozódna, és Katar szövetkezne Iránnal Szaúd-Arábia ellen, az kétségtelenül sajnálatos dolog lenne, amit nem kívánunk, és amely még nagyobb instabilitáshoz vezetne az öbölben. Iránt úgy tartják számon, mint a régió és a világ éllovasát a terrorizmus terén, és ez a szövetség Iránnal Katart ugyanabba a kategóriába helyezné. Mi nem vagyunk az ellensége Katarnak, ellenkezőleg. Egyúttal szeretném cáfolni azokat az információkat, amelyek szerint Katar ellen embargó lépett életbe, és hogy Szaúd-Arábia megakadályozza a katari zarándokokat abban, hogy elvégezzék a szertartásaikat Mekkában és Medinában. Szaúd-Arábia mindig is hangsúlyozza, hogy nem szabad összekapcsolni a szent helyek látogatását a politikával. Határozott álláspontunk, hogy nem szabad átpolitizálni és kihasználni a vallási szertartásokat, és mi a királyságban mind a kormány mind a nép részéről megtiszteltetésnek vesszük, és büszkék vagyunk arra, hogy évente a világ minden országából sok millió zarándokot szolgálhatunk. Ami pedig az állítólagos embargót illeti, csupán olyan intézkedésekről van szó, amelynek célja Katar megállítása a terrorista cselekmények támogatásában és finanszírozásában.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »