Kárpáti pásztorkutyákat adományoztak Hargita és Maros megyei esztenáknak

Kárpáti pásztorkutyákat adományoztak Hargita és Maros megyei esztenáknak

Őrkutyának alkalmas nagy tes­tű, őshonos kárpáti pász­tor­ku­tyá­kat adományoztak egy eu­ró­pa­i projekt keretében Hargita és Maros megyei esztenatulajdonosoknak, hogy segítsenek a farkastámadások elleni védekezésben.

karpati-pasztorkutya-02_b

Az illető esztenákon az utóbbi időben sok kárt okoztak a vadak, a fajkutyák jelenléte pedig segíthet elriasztani őket. Domokos László, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az intézmény keretében működő Wolf Life elnevezésű projekt képviselői két pár három hónapos ebet Hargita megyei esztenákra szállítottak, további két fajkutyát pedig Maros megyébe, az állatokat a nyájak őrzésére idomítják.

A szakemberek vélekedése szerint az őshonos juhászkutyák segítsége lehet a vadkárok elleni leghatékonyabb védekezés. A kutyák egészségi állapotát, féregtelenítését és beoltását a Wolf Life szakemberei ellenőrzik, a jövőben a kölykeiket további esztenákra szállítják. A szakemberek elmondták, az uniós támogatásoknak köszönhetően az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a juhállományok, a pásztorok viszont nem a megfelelő kutyákat használják az állatok őrzésére. Az esztenákon a leggyakrabban tartott pásztorebek így nem őrzik megfelelőképpen a nyájakat, maguk is kárt tesznek, és vadászni járnak az erdőkbe.

A probléma megoldására a Vrancea megyei Lepşa településen tenyésztenek kárpáti pásztorebeket, hogy javítsanak a juhászkutya-állományon. A Wolf Life projektet a Hargita, Kovászna és Vrancea megyei környezetvédelmi ügynökség működteti a Biológiai Sokféleség Megőrzéséért Ügynökséggel közösen, céljuk a farkasok természeti környezetének megőrzése, egészséges és életképes farkaspopuláció fenntartása a Kárpátokban, ugyanakkor a farkas és ember együttélésének elősegítése. A 2014-ben indított és négy évig tartó projekt a Keleti-Kárpátok középső és déli részét fedi le, Kovászna, Hargita, Vrancea, Bákó, Neamț és Maros megyei Natura 2000-es területeken működik. Költségvetésének háromnegyedét az Európai Bizottság, negyedét pedig a környezetvédelmi minisztérium biztosítja.

A kárpáti pásztorkutya a román pásztorok által évszázadok óta használt nagy testű juhászkutya. Első ízben 1934-ben írták le, azóta a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) is elismerte mint román kutyafajtát. Megbízhatóan védi a nyájat a farkasok, medvék ellen. Jó rendőrkutya, használják kábítószerek, robbanóanyagok felkutatására is. Született őrkutya, büszke, bátor, ösztönös, feltétlenül hűséges a nyájhoz és a gazdájához. Nagy testű, rendkívüli erejű, a fején fekete foltokkal, fekete és rőt pettyes, szürke vagy barna a test többi részén.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »