Kárpátalja visszacsatolásával foglalkozik az orosz sajtó

Pénteken a lengyel parlament népirtássá nyilvánította az Ukrán Felkelő Hadsereg által 1943-ban elkövetett, több mint százezer lengyel áldozattal járó volinyi mészárlást. Egy orosz sajtóorgánum szerint Ukrajnában attól tartanak, hogy ez az EU országai részéről egy erőteljes jelzés arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben visszakövetelik a XX. században Ukrajnához csatolt területeket.

A lenta.ru azt írja, ezek a területi követelések egyre reálisabbnak tűnnek, hiszen Ukrajna aláírta a társulási egyezményt az Európai Unióval, és az európai törvények lehetővé tesznek egy ilyen procedúrát. Az ukrán gazdaság háború utáni összeomlása, és a keleti Donbassz régió elveszítése meghozhatja a szomszédos országok étvágyát, hogy visszaköveteljenek olyan területeket, melyeket sajátjuknak vallanak – írták.

A lap kifejti, hogy bár a lengyel vezetők határozottan tagadják ilyen törekvéseiket, tavaly a lengyel kormány létrehozott egy szervezetet, ami a nyugat-ukrajnai lengyel területek 1939-1940-es tulajdonviszonyait vizsgálja, és felveszi a kapcsolatot a lengyel örökösökkel. Több mint százezer lengyel családot vezettek vissza eddig, akik tulajdonát korábban államosították, majd menekülni kényszerültek a területről, és most állami segítséggel követelik vissza elődjeik földjeit.

Lvov – lengyel város?

Varsó soha nem mulasztja el a lehetőséget, és rendszeresen emlékezteti a kijevi kormányt, hogy Lvov egyszer lengyel város volt. A Lvov területén élő lakosság felének lengyel felmenői vannak – írták. 2008-ban Lengyelország meghozott egy törvényt, amivel a jelenleg Ukrajnához, Belorussziához, és a Baltikumhoz tartozó lengyel területek lakosainak megadta a lengyel vízum igénylésének lehetőségét, és a munkavállalási jogot. Egy évvel ezelőtt pedig a Szejm egy módosítást javasolt, ami lehetővé teszi, hogy az ezen területeken élők megkapják a lengyel állampolgárságot, ha már legkevesebb egy éve Lengyelországba költöztek. Az ukránok emiatt attól félnek, hogy ez a fajta “európai integráció” a lengyel állampolgárság tömeges osztogatásához vezet majd, ami az autonómia nyílt követelését vonhatja maga után – majd elkerülhetetlenül lengyel katonai beavatkozást, ami az Ukrajnában élő lengyel állampolgárokat hivatott védeni.

Kárpátalja hazatér

A lap külön kiemeli, hogy Magyarország is érintett lehet a határok újrarajzolásában: “jelenleg mintegy 150000-200000 magyar él Ukrajna Kárpátalja régiójában, és többségük magyar útlevéllel rendelkezik. A régióban számos kormányépületen az ukrán és a magyar zászló egyaránt fel van vonva” – írták. “2014-ben az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének magyar képviselője Kijevben kijelentette, hogy Kárpátalja egykor Magyarország része volt, Ukrajna pedig egy mesterséges állam.” A lap emellett azt írja “Orbán Viktor nem sokkal ezen felszólalást követően egyértelművé tette, hogy a kárpátaljai magyarok nem csak kettős állampolgárságot, de teljes autonómiát kell kapjanak.”

“Mintegy 94 ezer, magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljai lakossal valós lehetősége van annak, hogy a régió – vagy annak egy része – vissza akar térni magyar fennhatóság alá.” – írták.

Románia sem maradhat ki

A lap szerint Romániának területi követelései vannak Besszarábiára és Észak-Bukovinára vonatkozóan, melyek 1918 és 1940 közt voltak román fennhatóság alatt, de jelenleg ukrán megyékhez tartoznak. “Románia is aktívan osztogatja az állampolgárságot ezekben a régiókban” – írták.

Szakértők szerint a Krím-félszigeten tartott referendum Ukrajna minden nemzetisége körében nagy mértékben felerősítette a szeparatizmust. Mikola Malomuzs, az ukrán külföldi hírszerzés volt vezetője 2015-ben arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna szomszédai minden lehetőséget meg fognak ragadni ősi területeik visszaszerzésére, s ez mindössze amiatt nem történt meg eddig, mert ehhez nem voltak megfelelőek a nemzetközi körülmények. Malomuzs akkor azt mondta: “öt országnak vannak stratégiai-politikai érdekeltségei Ukrajnában, és területi igényei Ukrajnával szemben. Ha a dolgok kicsúsznak ellenőrzés alól, ezek közül néhány ország megszállást indíthat, saját állampolgárai védelmére hivatkozva.” A titkosszolgálati vezető kijelentését követően a szomszédos országok már több százezer állampolgárságot osztottak ki a saját határaik mentén, Ukrajnában élő kisebbségeknek.

http://www.hidfo.ru/

Kategória:Aktuális, Hírek


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »