Karol Lovaš: Nem, az újságírok nem tehetnek meg mindent

Amikor nemrégiben a média nem tudott megbirkózni a galántai „Tiszta nap” intézet ügyével, rendkívül dühös voltam. A lelkem mélyén csupán annyit mondtam: ilyet az igényes és színvonalas újságírás nem csinál! Egyszerűen nem szabad csinálnia! A média nem arra van, hogy ítélkezzen, arra meg aztán végképp nincs joga, hogy valakit elítéljen. Az igazságot keresniük kell, és nem kitermelniük.

 

(…)

 

Minden csoda három napig tart. Addig, amíg nem jön egy új. Azonban három nap is éppen elég egy emberélet tönkretételéhez.

 

 

(…) Az újságírók nem jártak el szakszerű módon. Sőt,  helyesen és felelősségteljesen sem. Ma meg már az asztalunkon tudhatjuk azt a videót, amin egy ember halálával szembesülünk – a média pedig villámcsapásnyi gyorsasággal terjeszti ezt a felvételt. Elérte a hatását: az olvasottság a magasba szökött, a lájkok száma pedig rengeteg. Gondolt valaki egyáltalán arra, hogy az áldozat hozzátartozói hogyan is érezhetik magukat? Vagy hogyan érezheti magát Daniel Lipšic? Távozott a politikából. Visszavonult a nyilvánosság elől. Tényleg szükséges volt még ilyen messzire elmenni?

 

Nem, az újságírók nem tehetnek meg mindent! Legalábbis nem szabadna. Van egy kellemetlen érzésem. Ez a dejavu pedig a 90-es évek első felét idézi bennem. Akkor viselkedtek így a közjogi televízióban a Kapusta-félék, akik felszámolták a politikai ellenfeleiket. (…)

 

A mecsiarizmus még mindig túl élénken él bennünk. Azt viszont soha nem gondoltam volna, hogy a hordozójává a „nemzet lelkiismerete” válhat.

 

(…)

 

HNonline.sk, Karol Lovaš: Nie, novinári nemôžu všetko


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »