Jövőre kétszámjegyű is lehet a bruttó béremelkedés

Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár kétszámjegyű is lehet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommentárjában kiemelte, hogy több mint 3 és fél éve nőnek a reálbérek, a kiváló makrogazdasági adatok pedig további reálkereset-emelkedést mutatnak.

A KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője azt is megjegyezte, hogy az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet. Az idén is legalább 7 százalékot elérő reálbér-növekedési ütem várható, ezzel a háztartások fogyasztásának bővülése továbbra is meghatározóan járul hozzá a gazdasági növekedéshez – tette hozzá.

A KSH keddi tájékoztatása szerint szeptemberben a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Oszlay András megállapította, a bérnövekedés üteme 2015 közepétől  gyorsult fel, és 2016-ban a bruttó bérnövekedés üteme 6 százalék közelében stabilizálódott, amelyet legnagyobb részben a több ágazatban kialakult munkaerőhiány, illetve ennek következtében a munkavállalói szervezetek megerősödött alkuereje tett lehetővé.     Ezekhez a tényezőkhöz csatlakoznak a még intenzívebb bérnövekedés irányába ható gazdaságpolitikai lépések a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, illetve a munkáltatói járulék csökkentéséről.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött értékelésében azt emelte ki, hogy az egyre jelentősebb munkaerőhiány javítja a munkavállalók alkupozícióját, így további dinamikus béremelkedésre lehet számítani. Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot. Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre. Az emelkedés azért magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelési kör zajlott le a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaerő iránti kereslet éves összevetésben bővül, de az utóbbi három hónapban enyhe lecsúszás figyelhető meg, azaz havi alapon némileg mérséklődik a foglalkoztatás.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó, miközben  a munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta  5 százalék alá csökkenhet 2017-ben.  

Az Erste prognózisa  szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a GDP, az átlagos infláció pedig elérheti az 1,9 százalékot.  Ürmössy Gergely azonban hangsúlyozta, hogy a GDP és inflációs előrejelzésüket is megemelhetik, ha a béreken a vártnál erősebben  gyűrűzik végig a kormányzati impulzus.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy több mint 3 és fél éve nőnek a reálbérek, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, a munkahelyvédelmi akciónak, a továbbra is kedvező inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek. Hozzátették, hogy a kiváló makrogazdasági adatok további reálkereset-emelkedést mutatnak.

Az NGM közleménye kiemeli: 7,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban 2016 első kilenc hónapjában a közfoglalkoztatás hatását beszámítva, anélkül pedig 8 százalékos volt a  növekedés. A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,8 százalékos, a költségvetési szférában 11,4 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,1 százalékos volt az első kilenc hónapban.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »