Jövőre 2,7 százalékos bővülést vár a GKI

A magyar gazdaság az idén 2,0 százalékkal, míg jövőre 2,7 százalékkal bővülhet a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb előrejelzése szerint, az államháztartás hiánya a kormányzati várakozásoknál kissé rosszabb, idén 2,3 százalék, jövőre 2,5 százalék lehet GDP-arányosan, az államadóssági ráta pedig a tavalyi 75,3 százalékról idén év végére 74,5, míg jövőre 73,7 százalékra csökkenhet.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a kutatóintézet idei harmadik negyedéves sajtótájékoztatóján szerdán kiemelte: az idei nem rossz év, de növekedési mélypontot jelenti a jelenlegi gazdasági ciklusban, az előrejelzésük változatlan.

Kifejtette, jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7 százalékra, a korábban várt 2,5 százaléknál jobban gyorsulhat, a hitelminősítők felminősítését is figyelembe véve. A mélypontot a beruházásokban idén az uniós támogatások beáramlásának visszaesése okozza, 2017-ben azonban ez újra elkezd gyorsulni – tette hozzá.

Rámutatott: a belső és a külső egyensúlyi folyamatok kedvezőek, az infláció alacsony, fél százalék körül alakulhat idén, míg jövőre 1,5 százalékkal emelkedhetnek az árak.

Kifejtette, a régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza.

Hozzátette: a legfőbb gond a beruházások visszaesése, ami a GKI szerint idén kétszámjegyű, 10 százalék körüli lesz. Ez arra mutat rá, hogy a magyar gazdaság erősen függ az EU-s pénzek beáramlásától és a beruházási klíma nem megfelelősége nehezíti a versenyképességet – mondta.

Vértes András szerint a gazdaságot a fogyasztás húzza, reálbérnövekedés jelentős, ez a folyamat jövőre is folytatódik.

Elmondta: az ipari termelés bővülése idén aligha haladja meg érdemben a 2 százalékot, jövőre azonban már 3,5 százalék körüli emelkedés várható. Az EU-források elmaradása miatt az idei évet az építőipar számára menthetetlennek nevezte.

A foglalkoztattak száma idén a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő, a munkanélküliségi ráta idén és jövőre is 5 százalék körüli lesz. Ez az ötödik legalacsonyabb az EU-ban – mondta. A tényleges helyzet szerinte sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma közel azonos a munkanélküliekével, és ehhez jön még a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.

Úgy vélte, mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. A képzett munkaerő megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki. A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét – ez többségük számára rövidtávon elviselhető – és növeli a költségvetés kiadási szükségletét – mondta az elnök.

A GKI szerint a jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat. A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euró-árfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes “nyereségérdekeltségével”. A további lazítás “nem hagyományos” eszközökkel történik.

Az elemzés szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az adóbevételek növekedése és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások előző évhez viszonyított mérséklődése miatt eddig nagyon kedvező, de tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. A költségvetés módosítása, a kiadási kényszerek kialakulása és egy őszi keresletélénkítő csomag kilátásba helyezése az idei, a tervezett 2017. évi államháztartási deficit 0,7 százalékpontos emelése és az őszi keresletélénkítés áthúzódó hatása pedig a jövő évi költségvetési folyamatokat lazítja. Ezek miatt a GKI idén a tervezett 2 százaléknál kissé magasabb, 2,3 százalékos deficitet vár. Jövőre, a választásokat megelőző évben, a tervezett 2,4 százaléknál ugyancsak valamivel magasabb, legalább 2,5 százalékos – de 3 százaléknál szinte bizonyosan kisebb – deficit várható – jelezte az elnök.

Kitért arra, hogy a globális kockázatok erősen nőnek, ezek közül a Brexitet, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, a legnagyobb kockázat azonban az unió további fejlődésének kérdése, amiben a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership – Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség) miatt, vagy a migránsválság megoldásáig sok évig tartó bizonytalanság várható.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »