John Quincy Adams volt a Monroe-elv kidolgozója

John Quincy Adams volt a Monroe-elv kidolgozója

BOSTON. Kétszázötven éve, 1767. július 11-én született a Bostonhoz közeli Braintree-ben John Quincy Adams, az Egyesült Államok hatodik elnöke, a Monroe-elv kidolgozója.

Apja, John Adams az Egyesült Államok külügyminisztere, majd második elnöke volt, így John Quincy gyermekkorának nagy részét Európában töltötte, járt Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Oroszországban és az északi országokban is. Egyetemi tanulmányait Leidenben kezdte, majd hazájában fejezte be. A Harvard College hallgatójaként 1787-ben szerzett jogi diplomát.   

Bostoni praxisát a politikáért hagyta ott, diplomataként Hollandiában, Portugáliában, majd 1797 és 1801 között Poroszországban teljesített szolgálatot. Külföldön töltött évei alatt kötött házasságot egy Londonban élõ tehetõs amerikai kereskedõ lányával. 1802-ben föderalista színekben Massachusetts állam törvényhozásába választották, egy évvel késõbb a szövetségi kongresszus képviselõházába is bejutott. 1808-ban pártot váltott, innentõl kezdve a Demokrata-Republikánus Párt színeiben politizált, s öt éven át képviselte az Egyesült Államokat Oroszországban.   

1817 és 1825 között James Monroe elnök külügyminisztereként gyakorlatilag teljes egészében õ dolgozta ki az észak-amerikai államszövetség elsõ külpolitikai doktrínáját, a Monroe-elvet, amelynek jelmondatává az "Amerika az amerikaiaké" vált.   

Követve a kor politikai szokását, 1824-ben külügyminiszteri megbízatásának lejártakor õ is versenybe szállt az elnöki pozícióért, fõ ellenfele Andrew Jackson volt. A választás történelmi eredményt hozott, mert a négy jelölt közül egyik sem tudott megfelelõ többséget szerezni sem a szavazatokban, sem pedig az elektori kollégiumban (a legtöbb voksot Andrew Jackson kapta), így az elnök személyérõl a képviselõház döntött. A legkevesebb szavazatot kapott Henry Clay kiesése után az õt támogató képviselõk Adams mögé álltak, az új elnök pedig hálája jeléül – óriási felháborodást keltve – külügyminiszterré nevezte ki Clayt. A választásnak hosszú távú következménye is lett: a "szégyentelen ügyleten" felháborodott Jackson és hívei megalapították a Demokrata Pártot. Az Egyesült Államok történetében elõször lett apa és fia is elnök, erre csak a 21. században akadt ismét példa, amikor 2001-ben George Bush után George W. Bush is a Fehér Házba költözhetett.   

John Quincy Adams az 1825. március 4-i beiktatási ceremónián a hagyományoktól eltérõen nem a Bibliára, hanem egy törvénykönyvre tette le az esküt. Belpolitikájában nagy ívû modernizációs programot hirdetett meg, amelynek fõbb elemei az útépítés, egy nemzeti bank felállítása, csatornák kiépítése és a tudományos élet serkentése voltak. Megválasztásának körülményei miatt azonban támogatói köre szûk volt, javaslatai ritkán találtak kedvezõ fogadtatásra. Az egykor kiváló külügyminiszternek elnökként külpolitikai téren is kevesebb dicsõség jutott, megint csak a Kongresszus ellenkezése miatt. 1828-ban ismét jelöltette magát az elnöki posztra, de megalázó vereséget szenvedett Jacksonnal szemben.   

A Fehér Házat 1829. március 4-én hagyta el, utódja beiktatási szertartásán nem vett részt, követve apja példáját, aki szintén távol maradt nagy vetélytársa, Thomas Jefferson inaugurációjától. A két Adamsen kívül más elnök soha nem sértette meg ilyen súlyosan az íratlan szabályokat. 1831-tõl tizenhét éven át ismét képviselõként dolgozott, részt vett az indiánok ügyeivel foglalkozó és a külügyi bizottság munkájában. Követelte a rabszolgaság megszüntetését, 1841-ben a legfelsõbb bíróság elõtt képviselte az Amistad rabszolgaszállító hajón kitört lázadást szervezõ rabszolgák ügyét.   

John Quincy Adams nyolcvanévesen, 1848. február 23-án halt meg, két nappal korábban a Képviselõházban kapott agyvérzést. Fia, Charles hagyományt teremtve 1870-ben építtette meg apja emlékére az elsõ amerikai elnöki könyvtárat. Adams nevéhez több érdekesség is fûzõdik: õ volt az elsõ elnök, aki nem a szavazatok többségével került hivatalába, az elsõ, aki nem térdnadrágban, hanem pantallóban vett részt beiktatásán, az elsõ, aki újságírónõnek adott interjút. Elnöksége idején lett vezetékes víz a Fehér Házban, ezt a szenvedélyes kertész elnök szorgalmazta, hogy locsolhassák növényeit.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »