Jöhetnek még európai merényletek

Jöhetnek még európai merényletek

Egy hét alatt négy súlyos támadás is megrázta az eddig biztos pontnak tekintett Németországot, és noha nem mind számít klasszikus értelemben vett terrorakciónak, elkövetőiknek kivétel nélkül migrációs hátterük van. Szakértővel kerestük a választ arra, mit léphet a német politika.

„Nem teszünk egyenlőségjelet a terrorizmus és a migráció közé, nem általánosíthatunk úgy, hogy minden Németországba érkező menekült potenciális veszélyt jelent” – ezt Thomas de Maiziere német belügyminiszter jelentette ki tegnap, miután vasárnap éjjel a bajorországi Ansbachban öngyilkos merényletet követett el egy már két ízben kiutasított, 27 éves szíriai férfi. Tettét az Iszlám Állam vállalta magára.

„Nagy kihívás előtt áll a német kormány, illetve a biztonsági szervek, ugyanis szerintem a folyamat még korántsem ért a végéhez – elemezte a helyzetet lapunknak Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, miután e legutóbbival együtt egy hét alatt három olyan támadás történt Bajorországban (Würzburg, München és Ansbach), illetve egy Baden-Württembergben (Reutlingen), amelynek motivációi eltérők, de az elkövetők mind migrációs hátterűek voltak. Külön kellemetlen lehet, hogy az ansbachi merénylőt a törvények szerint már ki kellett volna utasítani az országból.

Kiss J. László szerint ráadásul megdőlni látszik az a korábban látott tendencia, hogy az EU-ban végrehajtott terrorakciókat, illetve más komolyabb vérengzéseket olyan személyek követik el, akiknek ugyan migrációs hátterük van, ám már tartósan egy uniós tagállamban élnek, vagy épp itt születtek. Ennek a csodálkozásának adott hangot Angela Merkel kancellár helyettes szóvivője, Ulrike Demmer is, aki arról beszélt, az unió területén elkövetett korábbi terrorakciók tetteseinek egyike sem számított friss menekültnek.

– A németországi esetek elkövetői, jelen esetben négyből három személy igenis az elmúlt másfél év migrációs hullámával érkezett – mutatott rá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki szerint a felelősség így a német hatóságokat terheli. A politológus azt is megjegyezte, ezzel összefüggésben látszik az is, hogy a német menekültregisztrációs rendszer nem működőképes, illetve az ezzel kapcsolatos törvényeket nem tudják következetesen végrehajtani. Az ansbachi merénylőről ugyanis tegnap derült ki, korábban felszólították Németország elhagyására, és kilátásba helyezték kitoloncolását Bulgáriába, miután ott – illetve Ausztriában – vették nyilvántartásba. Kiss J. László szerint bár a német jogszabályok, legyen szó akár a fegyverviselésről, fegyvertartásról, akár a migrációról, igen szigorúak, azokat – sokszor a politikai korrektség miatt – nem hajtják végre következetesen.

A támadások esetében azt is figyelembe kell venni, hogy a pszichésen labilis (a négy német támadó közül például ketten azok voltak), akár a társadalom peremén élő vagy épp migrációs hátterük miatt kikezdett személyek a közösségi médián keresztül könnyen válhatnak az iszlamista terrorakciók mintakövetőivé. Még ha klasszikus ámokfutást követnek is el, hirtelen radikalizálódásukban motivációként megjelenhet az Iszlám Állam terrorszervezet módszereivel való azonosulás. Biztonsági szakértők az elmúlt időszakban egyre inkább arra hívták fel a figyelmet, nem szükséges kiutazni kiképzésre mondjuk Szíriába az Iszlám Államhoz, hogy valaki kiábrándultságában sorsközösséget vállaljon a radikálisokkal. Egyszerűen a szükséges információkat – robbanóanyag elkészítése és célpontkiválasztás – megkapja e-mailben. A terrorcsoportok pedig ezzel a módszerrel egyre több embert tudnak elérni Európában, anélkül hogy be kellene szervezniük őket.

Kérdés persze az is, hogy a német kormány mit kezd a helyzettel. Amint Kiss J. László elmondta, a 2017-es választásokig nem várható, hogy Angela Merkel beismerje, megbukott eddigi migrációs politikája, és az sem valószínű, hogy önkritikát gyakorol, még ha a kereszténydemokraták (CDU) bajor testvérpártja, a CSU folyton ezt hangsúlyozza is. A helyzet egyébként a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) pártnak kedvezhet, holott ez a merényletek előtt belső vitái miatt vesztett a népszerűségéből. Ha a berlini kormány kitart jelenlegi migrációs politikája mellett, az AfD akár 20 százalék körüli eredményt is elérhet a jövő évi parlamenti választásokon, de akár már a szeptember 4-i mecklenburgi vagy a 18-i berlini tartományi voksoláson is hasonló eredményeket érhet el. A helyzet a szociáldemokratáknak (SPD) is komoly kihívás, főleg, ha nem akarnak nagykoalíciót Merkelékkel, ahogy talán a legdurvább pofon az volna, ha a CDU/CSU és az SPD együtt nem érné el az 50 százalék plusz egy szavazatot a kormányalakításhoz.

Kiss J. László szerint a jelenlegi migránspolitika közben azért sem igazán folytatható, mert a félelem miatt azok is aktivizálódnak politikailag, akik amúgy nem tennék, ám úgy érzik, az állam nem tudja megvédeni őket. S ha még ez nem volna elég, a másik oldalon ott a parlamenti ellenzék (a Baloldal és a Zöldek), amely balról támadja Merkeléket, mondván, nem elég humánus Németország migránspolitikája.

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 26.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »