Jöhetnek a törökök

Jöhetnek a törökök

Európának nem lehet érdeke, hogy menekülttáborrá változzon Görögország, az Európai Bizottság ezért mindenáron vízummentességgel kedveskedne Ankarának. Az Erdogan viselkedése miatti európai lázongás viszont még izzasztó napokat okozhat a Davutoglu-kormánynak.

Maga Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ismerte el, hogy a hosszú évek óta a tetszhalál állapotában lévő török–uniós kétoldalú kapcsolatok inkább hátramozdították a párbeszédet, és az elhidegülés miatt lett még rosszabb többek között a sajtó, az újságírók helyzete Törökországban. Azzal érvelt, hogy csak a párbeszéd újrafelvétele javíthat a helyzeten, és erre jó példa lesz az égető menekültügyi helyzet rendezése. Timmermans szerint pont a vízummentesség mielőbbi elérése iránti vágy késztette konkrét lépésekre Ankarát, és a legtöbb feltételt már teljesítette is. A Politico hírportál brüsszeli információkra hivatkozik, amelyek azt tudatják, a törökök annyira jól állnak a vízummentesség hetvenkét feltételének teljesítésében, hogy az Európai Bizottság már holnap megteszi hivatalos javaslatát a kötelezettség eltörlésére. A lépés gyakorlatilag egyirányú utcát nyit Ankara előtt, mégpedig azért, mert az Európai Parlament (EP) várhatóan nem fog túl sokáig rágódni a javaslaton, úgy sejtik, lényegi változtatások nélkül fog a tagországok állam- és kormányfői elé kerülni. Az EP-ben aggodalmak is megfogalmazódtak, a múlt héten például Fabio Massimo Castaldo, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű euroszkeptikus EP-frakció felhívta a figyelmet arra, hogy Törökország vonatkozásában nem beszélhetünk demokráciáról, szólásszabadságról vagy az emberi jogok teljesüléséről.

Ami a menetrendet illeti, a tervek alapján már június végével megvalósulna a vízummentesség, és hogy nagy tempót diktál Ankara saját magának, az is jelzi, hogy míg egy múlt heti török bejelentésben az állt: még tizenkettő hiányzott a hetvenkét feltétel teljesítéséből, tegnapra – az ígéret szerint – mindegyikkel végeztek. Törökországnak olyan feltételeket kellett teljesítenie, mint biometrikus útlevél-kiadási rendszer és infrastruktúra kiépítése, vagy éppen a kisebbségek jogainak biztosítása.

És itt jön a kérdés legkeményebb része, az Ahmet Davutoglu vezette kormány szólásszabadságot korlátozó sorozatos intézkedései és Recep Tayyip Erdogan elnök kijelentései, amelyek sorozatban verték ki a biztosítékot az európai uniós tagállamoknál. Erdogan jogászai azonban jól tudják, hogy különféle vízumkérdésekben eddig minősített többséggel döntött a tanács, egyhangú szavazásra nem volt szükség.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »