Jobb világ jön? Trumppal és Merkel nélkül esélyes

 

Bettworld

Az elmúlt másfél-két esztendőben a nyugati féltekén milliók érezték úgy, hogy vagy a világvége jön összeomlás vagy háború formájában, vagy pedig eddig ismert világuk omlik össze. Ami természetesen ma sincs kizárva.

De van reménysugár.

Ha elfogadjuk azt az alaptételt, hogy a világot vezető elit és hű médiája tudja legjobban, ki igazán veszélyes pozíciójára, akkor nem lepődünk meg azon, hogy Donald Trumpnak „nem jó a sajtója”. Viszont érdemes abban reménykedni, hogy ez a kiszámíthatatlan ingatlan milliárdos vonul be a Fehér Házba. És abban is, hogy Angela Merkel távozik posztjáról, mielőtt sikerülne elpusztítania azt az Európát, amelyet több mint kétezer éve építettek fel olyan „szörnyetegek”, akiket a mai liberálisok dühtől reszkető ajakkal és az önutálat perverz cirkuszába illő módon fehéreknek neveznek.

Ez a nyugati világ ma a képmutatásnak immár olyan, valóban szörnyűséges állapotába jutott, ami szinte előzmény nélküli „az értékek Európájában”, de az óceánon túl is.

Nézzünk erre néhány friss példát.

A francia TF1 tévének kedden adott interjút Nicolas Dupont-Aignan, a Talpra Köztársaság! (DLR) nevű francia párt elnöke, aki jövőre indul a köztársaság elnöki posztjáért induló versenyben. Kijelentette: „elképesztő, hogy Francois Holland köztársasági elnök minden közfigyelem nélkül átadhatta a Becsületrend Lovagja kitüntetést a szaúd-arábiai királynak, aki 70 embert fejeztetett le, és eközben Putyint olyan embernek nevezi, akivel nem lehet együttműködni”. Ilyenkor nosztalgiával gondolunk e kitüntetés másik viselőjére, Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnökre, aki tudomásunk szerint egyetlen embert sem küldött nyaktiló alá, szaúdi módon a nyilvánosság előtt. Sőt, vélhetően még titokban sem.

Törökország az unió legfrissebb üdvöskéje. Arról az unióról van szó, amely hat éve havi rendszerességgel áll hadirendbe azért, mert Magyarországon és újabban Lengyelországban jobboldali kormányok sorozatban sértik meg az unió „értékeit” és a demokráciát, meg a szabadságjogokat. Ne feledjük, hányszor hangzott el Brüsszelben az, hogy ha a mai Magyarország akarna uniós taggá válni, igyekvését elutasítanák.

Törökország már régóta az unió tagjává akar válni. És most minden lehetősége megvan a folyamat felgyorsítására, hiszen a kontrollálatlan migránsáradaton feldühödött nép hangja miatt megriadt Brüsszelnek elemi szüksége van az Európa felé tartó áradatot megregulázó ankarai kormányra.

A török rendőrség a múlt héten megrohamozta és kormányzati irányítás alá helyezte a legnagyobb ellenzéki lap, a Zaman szerkesztőségét. Brüsszel fülsiketítő csenddel reagált. Az a Brüsszel, amely ha megköti a törökökkel a migránsszerződést, nyilatkozta tegnap a Deutsche Wirtschafts Nachrichtennek a német Pro Asyl nevű szervezet elnöke, annak igazi haszonélvezője az embercsempész iparág lenne, amely hosszú évek óta kitűnő üzleti kapcsolatokat tart fenn a török kormánnyal.

De történt egy ennél még szörnyűbb dolog. A múlt héten a Russia Today nevű orosz globális tévéállomás a törökországi kurd városból, Cizréből tudósított, ahol szemtanúk sokasága számolt be arról, hogy a török erők miként égettek el, illetve fejeztek le elevenen mintegy 150 olyan civil kurdot, akik a pincékben rejtőztek el, és onnan februárban előjöttek.

Mivel a valóban sokkoló leleplezésre nyugati oldalon a reagálás nulla volt, beleértve a törökökkel szemrebbenés nélkül tovább tárgyaló Brüsszelt, a Russia Today e héten maga fordult az ENSZ Emberjogi Bizottságához, hogy az ügy kivizsgálását követelje, egyúttal a világ legnagyobb emberjogi szervezeteihez, ugyanezt kérve. Az Amnesty International nyíltan elutasította a felkérést. Talán emlékszünk: 2000-ben (természetesen jobboldali magyar kormány idején) ugyanez az emberjogi szervezet Hollandiában egy olyan hazug plakáttal toborzott munkatársakat, amelyen az állt: „Átlag három évig tart, míg a holland gyerekek elvesztik tejfogukat. Egyes magyarországi rendőrkapitányságon ezt már 24 óra alatt is el tudják intézni”.

A Nemzetközi Vöröskereszt azzal hárította el a kérést, hogy nincs ankarai irodája.

A fenti iszonyatokat körülvevő diszkriminatív csendre két további eset: e héten jelent meg a hír egy angol nyelvű izraeli portálon, hogy az Izraelben (az EU társult országa) elvégzett boncolások egyértelműen azt mutatják, hogy ott a késes támadás elkövetésének szándékával gyanúsított palesztinokat nem csak törvénytelenül a helyszínen végezték ki, de a holttesteket rutinszerűen tovább lőtték. És szintén onnan származó hír, hogy az izraeli szoldateszka újabb palesztin tévéállomást szállt meg, elkobozták a berendezést, letartóztatták az újságírókat. Amire az „érték alapú Nyugat” reakciója szintén a néma csend volt, leszámítva a Nemzetközi Újságíró Szövetség tiltakozását.

Képzeljük el, ha mindez nálunk történik! Ha mondjuk a kormányerők megrohamoznák a Magyar Narancs szerkesztőségét, és átvennék az irányítást. Közben ugyanezt tennék az RTL Klubbal, letartóztatva az ott talált stábot, elkobozva a berendezést. Majd néhány jatagán-támadással gyanúsított romát lelőnének úgy, hogy a már megöltek testébe még beleengednének egy sorozatot, majd a rendfenntartók azok körében végeznének el egy kis lefejezést és elevenen égetést, akik folyamatosan nyilatkozzák a nyugati sajtónak, hogy nálunk Hitler és Sztálin rezsimje öltött testet…

Csakhogy végre a nyugati elit (Petőfi gályája) egyeduralmát a kinyílott szemű nép (a víznek árja) mindinkább veszélyezteti. Amerikában Donald Trumpban látják a megváltót, aki – siránkozott és dühöngött a tegnapi Financial Times – nem átallja még a szabadkereskedelmi egyezményeket is támadni, holott az nemhogy nem károsította meg az amerikaiakat, de jót is tett nekik. Az Economist Intelligence Unit szerdai jelentésében Trump elnökké választását a tíz legsúlyosabb globális veszély egyikének jelölte meg.

A Spiegel tegnapi címoldalas cikke szerint „számos választó szemében a kancellár egy olyan uralkodó osztály megszemélyesítőjévé vált, amely a kereszténydemokratákon kívül nem csak a zöldeket és a szociáldemokratákat foglalja magában, hanem a gazdaság, a szakszervezetek és a médiumok vezetését is. A parlamenten kívüli ellenzék szele fúj át a köztársaságon, de ezúttal a szél jobb oldalról érkezik”.

Sokan a szemüket dörzsölik: ezek szerint az út nem csak lefelé, de fölfelé is vezethet?

 

(Lovas István, Magyar Hírlap, 2016-03-19)

(Lovas István, Magyar Hírlap, 2016-03-19)


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »