Jobb lett volna, ha a törvényszék elnöke hallgat…

dr. Csullag Józsefné Szekszárdi Törvényszék elnöke

A 2016. június 22. napján a www.teol.hu internetes oldalon „Másodfokon Zalaegerszegen tárgyalják Szima ügyét” http://www.teol.hu/tolna/kozelet/masodfokon-zalaegerszegen-targyaljak-szima-ugyet-671233 és nyomtatott formában is a XXVII. évfolyam 146.számában 2016. június 23-án  (itt tölthető le)  „A vádlott védekezik” címmel megjelent cikkben a Szekszárdi Törvényszék elnöke, dr. Csullag Józsefné állításai a valóságnak nem teljesen felelnek meg.

Állítása szerint „…Pécsi Ítélőtábla következetesen járt el a kizárási beadványok ügyében, mert amikor az első döntését hozta, Szima Judit még nem indította meg az eljárásokat a bíróság, valamint a bírósági vezetők, bíró és igazságügyi alkalmazott ellen. Azóta a pótmagánvádra indult büntetőügyben a vádindítványt a Zalaegerszegi Törvényszék hivatalból elutasította, mivel nem álltak fenn a vádindítvány befogadásának törvényes feltételei; a határozat nem jogerős.”

A valóság ezzel szemben az, hogy a Szekszárdi Törvényszék ellen – az eltűnt dokumentumok miatt okozott kár megtérítése érdekében – a fizetési felszólítást már 2016. március 8. napján elküldte a TMRSZ, melyet 2016. március 9. napján át is vett a Szekszárdi Törvényszék és 2016. március 29. napján válaszolt rá, természetesen mentegetve a Szekszárdi Törvényszéket, hárítva a felelősséget. Mindezek okán került sor fizetési meghagyás benyújtására, mely eljárás a közjegyző 2016. április 11. napján kelt határozatával perré alakult.

Ennek megfelelően, dr. Csullag Józsefné törvényszéki elnök állítása nem valós, hiszen a Pécsi Ítélőtábla első – kizárási indítványt elutasító – döntésének megszületésére 2016. március 16. napján került sor (ekkor csak Szima Judit védőjének indítványát bírálta el), melynek időpontjában a Szekszárdi Törvényszék már tudomással bírt a kártérítési igényünkről, míg a Pécsi Ítélőtábla (jogsértő eljárás útján – lásd. http://www.tmrsz.hu/2016/05/11/rekordgyorsasag-a-birosagon/) Szima Judit kizárási indítványát  panaszára 2016. április 13. napján utasította el, amikor már az eljárás perré is alakult!!!  

dr. Csullag Józsefné törvényszéki elnök állítása azért sem valós, mivel ezen a napon, egyúttal, a Pécsi Ítélőtábla egyes szekszárdi bírók, kaposvári ügyészek és egy bűnjelkezelő ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt indított pótmagánvádas eljárás lefolytatására a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki, mely pótmagánvád előzőleg a Szekszárdi Törvényszéken volt, hiszen azt a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya 2016. március 22. napján már továbbította a Szekszárdi Törvényszék részére.

A Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette tanácsa, tehát, tudott már a pótmagánvádas eljárásról is, mégis elutasította akkor a főtitkár panasza alapján a Szekszárdi Törvényszék ellen benyújtott kizárási indítványt!!!

Megalapozottan mindebből következően nem állítható az, hogy a Pécsi Ítélőtábla következetesen járt volna el a kizárási beadványok ügyében, mint ahogy dr. Csullag Józsefné törvényszéki elnök állította, hiszen a sorozatos törvénysértések okán hiába kívánta azt a Pécsi Ítélőtábla Makai Lajos vezette tanácsa elfedni és a látszatot megőrizni a Szekszárdi Törvényszék törvénytelenségei kapcsán, mégis kénytelen volt – igaz nem a valós okokat feltárva – az elfogultságnak helyt adni! Ez pedig ma Magyarországon nem jellemző, mivel  1000 esetből, ha egy elfogultsági kifogásnak helyt adnak.

A Szekszárdi Törvényszék kizárására vonatkozó írás itt tölthető le:

Szekszárdi Törvényszéket kizárták – Jogállami fordulat avagy pikáns svédcsavar?

Csullag Józsefné állítása szerint „Okiratok támasztják alá, hogy a Szima Judit ellen indult büntetőügyben törvényes bíró járt el.”

A valóság ezzel szemben az – nem firtatva, hogy mégis milyen okiratokra utalhatott elnök asszony – , hogy álláspontunk szerint dr. Tuba István nem törvényes bíró volt, ráadásul az ügy a bírók közül arra került kiszignálásra, aki ismereteink szerint gazdasági bűncselekményekben nem is volt járatos, – mivel a TMRSZ tudomása szerint csak fiatalkorúakkal foglalkozott, illetve esetenként magánvádas ügyekben járt el. Az ügy kiszignálását tudomásunk szerint 2012-ben, a vádirat benyújtása után, dr. Farkas László, a Szekszárdi Járásbíróság jogelődjeként működő Szekszárdi Városi Bíróság elnöke intézte (jelenleg Törvényszéken elnökhelyettes), akinek közeli hozzátartozója ellen a főtitkár, mint rendőr főtiszt büntetőeljárást folytatott, az akkoriban nagy port felvert gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos ügyben, melyben tudomásunk szerint bűnösnek mondták ki a vádlottakat és büntetést is kiszabtak.  Dr. Farkas László a Pécsi Ítélőtábla megkeresésekor, 2016-ban azt nyilatkozta, hogy Szima Judittal fennálló ismeretsége okán elfogult, s kérte a kizárását a másodfokú büntetőeljárásból.

Mindezek alapján, akkor Dr. Farkas László 2012-ben is elfogult volt, tehát azt – véleményünk szerint – haladéktalanul be kellett volna jelentenie, azaz már 2012-ben a Szekszárdi Városi Bíróság nem járhatott volna el, ügyet nem szignálhatott volna, ráadásul nem olyan bíróra, aki gazdasági bűncselekményekben nem volt járatos!!!

A „törvényes bíró”, dr. Tuba István 2012. október 31. napjáig volt a Szekszárdi Járásbíróság bírája. 2012. november 1. napjával a Szekszárdi Törvényszék bírája lett, oda került áthelyezésre, pályázat alapján, a 310/2012. (X.8.) OBHE sz. határozat értelmében. Törvényszéki bíróként már nem szerepelt – még kirendeléssel sem – a Szekszárdi Járásbíróság bírái között az éves ügyleosztási rendben. A Szekszárdi Járásbíróság 2013. évi és 2014. évi ügyleosztási rendjében sem szerepel, hanem a Szekszárdi Törvényszék ügyleosztási rendjében szerepel, mint törvényszéki bíró, tehát a Szekszárdi Járásbíróságnál egyáltalán nem szerepelt bíróként, mégis annak nevében bíráskodott a büntetőeljárásban.

Kíváncsiak lennénk, tehát, hogy milyen okiratokra is hivatkozik a nyilatkozó törvényszéki elnöke.

.dr. Csullag Józsefné állítása szerint: „A bűnjelek kezelésével kapcsolatban a törvényszék elnöke kijelentette, hogy amint a vádlott észrevétele megérkezett, azonnal vizsgálatot rendelt el, melynek során megállapították, hogy a bűnjelek kezelésében a bíróság mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el. Bebizonyosodott, hogy a törvényszéken nem tűnhetett és nem is tűnt el irat. A Kaposvári Nyomozó Ügyészségtől bank és pénztári vegyes könyvelési bizonylatokat vettek át 2005 január 1-től 2011. júniusáig, 1-től 135-ig sorszámozott dossziékban. Ezek hiánytalanul rendelkezésre állnak. Az azokban lévő iratok, bizonylatok nem szerepelnek külön tételszám alatt a bűnjeljegyzékben.”

 „…az általa kért bizonylatok nem állnak rendelkezésre, mert azok nem kerültek átadásra a törvényszéknek, így kártérítési felelősség sem merülhet fel. Biztosították ugyanakkor a vádlott iratbetekintési jogának gyakorlását, iratmásolat iránti kérelmeit teljesítették. Az eljáró bíróra és a bíróság működésére vonatkozó közérdekű adatok részére közlésre kerültek, kivéve azokat a személyes adatokat, amelyeknek a kiadását törvény tiltja. Megtekinthette a bűnjeleket, illetve azokról másolatot kérhetett.”

A valóság ezzel szemben az, hogy 2015. május 11. napjától, de azt megelőzően is számos alkalommal, írásban kérte Főtitkár Asszony a szakszervezeti munka végzéséhez is szükséges, a bíróságon lévő lefoglalt iratokról  hiteles másolatok kiadását, azonban az iratok kiadására  nem került sor, tekintettel arra, hogy a dokumentumok  nem voltak fellelhetőek. Minderről dr. Tuba István „törvényes bíra” is tudomással bírt, hogy közel 10 ezer oldal okirat eltűnt, mégis ítéletet hozott az ügyben.

A Szekszárdi Törvényszék elnöke, dr. Csullag Józsefné levelében a dokumentumok eltűnését elismerte!!! (lásd.: http://www.tmrsz.hu/2015/10/26/az-ugyeszek-marpedig-nem-lopnak/).

A Szekszárdi Törvényszék elnökének állítása szerint „A bevételi pénztárbizonylatok közül a táblázat 37-135. soraiban szereplő (2011.04.01.- 2011.06.01. közötti időszakot felölelő) és a kiadási pénztárbizonylatok közül a 98-312. sorszám alatt feltüntetett (2011.04.01.- 2011.06.02. közötti időszakot felölelő)  nem lelhetőek fel az átvett bűnjelek között”.

A házkutatáskor a nyomozati iratok 723. oldalán rögzített 62 szám alatti tétel szerint megállapítható, hogy a Kaposvári Nyomozó Ügyészség „bank-, pénztár- és vegyes könyvelési bizonylatok 2005. január 1-től napjainkig bezárólag 1-135-ig sorszámozott dossziékban” foglalt le dokumentumokat. A napjainkig időhatározó alatt 2011. június 3. napját kell érteni, tekintettel arra, hogy ezen a napon eszközölték a házkutatással egybekötött jogszabállyal ellentétes lefoglalást.

A Szekszárdi Járásbíróság által 2015. június 15. napján kihirdetett és 2015. július 22. napján kézbesített /799. sorszámú ítéletben már a lefoglalást foganatosító Kaposvári Nyomozó Ügyészség határozatában rögzítettek ellenére dr. Tuba István tanácselnök a lefoglalást az alábbiak szerint szüntette meg: „Bank és pénztár vegyes könyvelési bizonylatok 2008-2011”, illetve „2011. Március Bank, Pénztár feliratú dosszié”, darabszámot megjelölve és nem dossziét; tehát tudatosan nem rendelkezett ítéletében a 2011. április-május, június 3. napjáig lefoglalt bank-, pénztár- és vegyes bizonylatok lefoglalásának megszüntetéséről és kiadásáról a tulajdonos, TMRSZ részére.

Ugyanakkor 2015. január 8-ai, 669.sz. végzésében a „bank és pénztár vegyes könyvelési bizonylatok” közül a 2005-2007. évre vonatkozó könyvelési anyagok kiadását rendelte el. Ítéletében pedig 2008-tól 135 darab esetében.

Kérdésként merül fel elsődlegesen, hogy akkor darab volt, avagy dosszié és akkor hány dossziés is volt, a dossziékban mi is volt, vagy darab, ha darab az pedig mit is takar? A darab avagy dosszié, ami a mai napig nem tisztázott, mivel egyik esetben sem tudni, hogy – mivel számos indítvány ellenére a bíróság érdemiekben még csak nem is reagált – az mit is takar? Nem mindegy, ugyebár!

Az állítással ellentétben pedig nem lehet 1-135-ig sorszámozott dosszié a bíróságon, mivel a szakszervezet tulajdonát képező dossziékat nem sorszámozta ilyen módon, ilyen sorszámozottat az ügyészség sem vitt el!

Fentiekben foglaltak alapján elnök asszony önmagával ellentétben állította, hogy nem tűnt el semmilyen irat és minden jogszerű volt?!  Akkor mégis a közel tízezer oldalnyi okirat honnan tűnt el, ha azt a Törvényszék nem tudta kiadni? Hogyan vette át az iratokat és mit vett át? Mégis hol vannak a TMRSZ tulajdonát képező gazdasági eseményeket rögzítő iratok?! Nincsen meg a Törvényszéken, pedig állítólag átvette a darabot vagy dobozt???, de jogszerű volt minden?!

Csullag Józsefné szerint „A törvényszék semmilyen módon nem akadályozta és akadályozza a vádlottat védekezéshez való jogának gyakorlásában….

A valóság ezzel szemben az, hogy végeláthatatlan a sora azoknak az eljárási cselekményeknek, melyek során Szima Judit védekezéshez való jogát sértették, csak példálózva:

sem Szima Juditot, sem védőjét nem tájékoztatta senki azon tényről, hogy dr. Tuba István 2012. november 1-jétől törvényszéki bíróvá történt kinevezésre, s esetleg kirendelés alapján látja el a bíró szerepét az eljárásban, mellyel jogorvoslati jogától vonták el, mivel nem volt tudomása arról, hogy az eljáró bíró nem törvényes bírája, így a Be. 283. § (1) bekezdés a)-b) pontjai által biztosított azon lehetőséggel, hogy a tárgyalás megnyitását követően az ügyész, vádlott, védő, sértett indítványozzák az ügy áttételét, illetőleg a bíróság tagjainak kizárását, mely keretében kifogásolható a szabálytalan ügyelosztási rend is, nem élhetett;a végzések elleni panaszainknál a határozatokat sorozatosan nem küldték meg a sértetté nyilvánított TMRSZ-nek;a törvényszék úgy is hozott másodfokon végzéseket (legalább két alkalommal), hogy kiküldték kiegészítésre a panaszt, a panasz kiegészítést Szima Judit megtette a megadott határidőn belül, de azt be sem várva már meghozták az elutasító végzésüket. ;legalább 13 alkalommal kellett a járásbíróságot felhívni, hogy a jegyzőkönyveket küldje meg, mivel nem tartották a 8 napos törvényben előírt határidőt;egy alkalommal sem mutatták be sorozatos indítványok ellenére az ún. bűnjeleket, merthogy olyanok nincsenek is;ítéletében a járásbíróság olyan dokumentumokra hivatkozik, mely a vádló iratjegyzékében foglaltan nincs feltüntetve;kellékhiányos volt a vád, maga a járásbíróság szólította fel a vádlót a bizonyítékok megjelölésére, melynél a vádló megismételte azt, amit 2012-ben beadott, továbbá olyan dokumentumokra hivatkozott, amelyet közokiratba foglalt, hogy fel sem nyitott;…és sorolhatnánk tovább!!!

Végezetül a sok törvénytelenség mellett az ügynek egyik diszkrét bája, pikantériája volt az is, hogy 2013-ban dr. Tuba István törvényszéki bíró ellen elfogultsági kifogásként értékeltek elbírálását dr. Farkas László, akkor még a Járásbíróság elnöke,  Szekszárdi Törvényszék elnöke tudtával, egy járásbírósági bíróra ruházták, aki természetesen semmi kivetnivalót nem talált az eljárásban, mely álláspontunk szerint teljesen koncepciós volt; azaz – feltételezve, de nem állítva – az alatta lévő bíró a felettes bíró hátát megsimogatta, hogy jól csináltad, nem hibáztál, majd ha felmegy az én ügyem, azaz ítéletem hozzád, akkor majd te is tudod, miként kell értékelned a munkámat.

A baj itt az is, hogy az adófizetők pénzén emberek életét teszik tönkre felelősségre vonás nélkül a felelőtlenül eljárók.

Megjegyezzük azt is, hogy a Tolnai Népújságban „A vádlott védekezik” címmel jelent meg ugyanaz a cikk, melynek címe az online újságban még korrekt volt, a nyomtatásbeli cím már igen félrevezető, a törvényszék álláspontjának helyességét sugalló.  Meglátásunk szerint nem egy szimpla védekezésről van szó, hanem – véleményünk szerint – az igazságszolgáltatás néhány súlyos anomáliájának megjelenéséről, mely tetten érhető az egyedi ügy kapcsán (törvényes bírához való alapjog semmibevétele, jogszabályellenes bűnjelkezelés, védekezéshez és iratmegismeréshez való jog figyelmen kívül hagyása stb.), azaz olyan esetekről, melyek alappal megkérdőjelezik az igazságszolgáltatásba vetett hitet, a pártatlanság látszatának elvét.

Megjegyezzük azt is, hogy Főtitkár Asszony nyilatkozata alapján íródott első részt az újságíró szabályszerűen, az etikai szabályokat is betartva a közlés előtt megküldte megtekintésre, míg a törvényszék elnökének a mundér becsületét védő nyilatkozatát csak az online, illetve nyomtatott sajtóból ismerhettük meg, így nem volt más lehetőség a bírói nyilatkozat ellentmondásainak cáfolatára, mint ezen közleményünk.

TMRSZ

Megjegyzés:

Dr. Csullag Józsefné Szekszárdi Törvényszék elnökének fényképe birosag.hu honlapról lett  letöltve:

http://birosag.hu/media/aktualis/az-ugyfelek-birak-es-birosagi-vezetok-dolgat-megkonnyiti-korszerusitett-informatikai

 


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »