Jégcsata: Nyugat, tanulj a történelemből!

A 13. század végétől a nyugati keresztesek, a dánok és németek vették célba a Baltikumot, melynek balti és turáni lakói még őshitük és hagyományaik szerint éltek. Ezt megelőzően nyugatról jött hittérítők próbálták meg békésen megtéríteni a pogányokat. A már behódolt és megvett ortodox orosz fejedelmek (mint István király) elhanyagolták a livóniai népek megtérítését, inkább kiszipolyozásukra törekedtek.Most azonban az orosz területek is veszélyben voltak, mert a német lovagrendek, a svédek és a dánok próbálták meg kiterjeszteni uralmukat rá.
A Csúd-tavi csata avagy egyik közismert nevén a jégcsata (oroszul Ледовое побоище, észtül Jäälahing, németül Schlacht auf dem Peipussee) 1242. április 5-én a német lovagrendnek, a kardlovagoknak és a dánoknak a novgorodi orosz seregek ellen vívott ütközete a befagyott Csúd-tavon. A német lovagok első nagy és súlyos veszteséggel járó veresége, amelyet csak a grünwaldi csata múlt fölül.
Dorpattól (ma: Tartu Észtországban) keletre a befagyott Csúd-tó vagy más néven Peipus tavon (észtül Peipsi järv) állta útját 5-6000 novgorodi és vlagyimiri emberével  a Kardtestvérek rendje, a német lovagrend és a dánok egyesített erői (kb. 2-2500 fő). Erősítették a sereget észt segédhadak, valamint néhány svéd, és más skandináv keresztes. A lovagok azt tervezték, hogy a jól bevált ék alakú hadrendben való gyors támadással kettévágják az orosz sereget és az ő hadrendjük is két részre válik, melyekkel az ellenség seregét két részre szakítva külön-külön morzsolják föl a mögöttük támadó gyalogsággal.

A német roham az oroszok első sorait áttörte. De Sándor herceg – aki jól ismerte az ellenség harcmodorát –, parancsára a következő sorok, a bevált turáni taktika szerint szétnyíltak: az oroszok a maguk közé engedett ellenség mögött bezárták a réseket, eképp az ék nem bírt kibontakozni.

Sándor herceg

A mögöttük támadó észtekből, dánokból, németekből és más skandinávokból álló keresztes gyalogosok a gyűrűn kívül rekedtek, s nem tudták a nagy túlerőben levő oroszok sorait áttörni. A lovagokat horgas kampókkal leszedték lovaikról, voltak akiket megöltek, mások feltápászkodtak, de kénytelenek voltak gyalog harcolni.
Ennek ellenére a harc még nagyon egyenlőtlen volt, mert az oroszoknak aránylag nagyszámú, de gyengén felszerelt katonájuk volt. A bekerítésben küzdő német és dán lovagok teljes felszerelésben álltak és tapasztalt katonák voltak, ugyanakkor nem ismerték a keleti harcmodort, és a sajátosságokat.
A folytonos mozgás miatt latyakosra taposták a tó jegének felszínét és a paták, valamint csizmák dobogása következtében az repedni kezdett.
A jég beszakadása hozta meg a döntő eredményt: számos lovag a hideg vízbe esett, bár az oroszok között is sokan fulladtak meg. Végül több lovag fogságba került. A csatában a rend száz tagja esett el, további háromszáz halt meg a bosszúállás során, ötvenen pedig fogságba kerültek. A legnagyobb veszteséget talán a német hűbéres dorpati püspök, Hermann von Buxhoevden erői szenvedték el Mindemellett tény, hogy az oroszok jelentős véráldozat árán vívták ki a győzelmet. A keresztesek gyalogsága még viszonylag nagy arányban el tudott menekülni a csatából, mivel jobbára a gyűrűn kívül harcolt.
Messzire hallatszott a töredező kopják recsegése, kardok csattogása. A jég betört a küzdők alatt, és nem lehetett látni a jeget, mert vastagon borította a vér. Én mindezt egy szemtanú szájából hallottam, aki ekkor ott tartózkodott.
Ez a vereség meghiúsította a Német Lovagrend expanziós kísérletét Novgorod irányába. A német lovagrend országát 1241 és 1242 során több tatár támadás is érte, s az oroszföldi vesztés hatására tört ki a még az ősvallású poroszok felkelése a rajtuk uralkodó keresztes lovagok ellen, amit csak 1253-ra sikerült leverni.
A borzasztó veszteségek a rend fennmaradását veszélyeztették, melyekből csak külső segítséggel bírt kilábalni.
A csatáról film is készült, A jégmezők lovagja (eredeti címe Alekszandr Nyevszkij, Александр Невский) Szergej Mihajlovics Eisenstein által rendezett játékfilm. A film történetének alapját az 1242-es Csúd-tavi csata adta. A filmet a Molotov–Ribbentrop-paktum után betiltották, mivel témája hazafias és erősen németellenes. A Szovjetunió megtámadása után ismét bemutatták.

Források
Weiszhár Attilla – Weiszhár Balázs: Csaták kislexikona (Maecenas, 2000)
Vajda Tamás: A német lovagrend a Baltikumban
Wikipédia

magyartudat.com

 


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »