Izraelt másolhatja a Fidesz

Izraelt másolhatja a Fidesz

Az Orbán-kormány izraeli mintára alakítaná ki azt a jogszabálytervezetet, amely a vagyonnyilatkozat elkészítésére kötelezné a civil szervezetek vezetőit – értesült az Átlátszó.hu. Bodoky Tamás, a lap főszerkesztője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a knesszet által elfogadott törvény idén januártól hatályos; előírja, hogy azoknak a civil szervezeteknek, amelyek forrásaik legalább felét Izraelen kívülről kapják, jelezniük kell minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást. Az eredeti izraeli törvényjavaslatban egyébként az is szerepelt, hogy az érintett civil szervezetek képviselőinek megkülönböztető jelvényt kell viselniük a parlamentben vagy kormányzati intézményekben, ám ezt az elfogadott javaslatból végül kivették.

Bodoky Tamás arra is rámutatott, az izraeli jobboldali kormánynak ugyanaz az Arthur J. Finkelstein a tanácsadója, aki több alkalommal is segítette ötleteivel az Orbán-kormányt. A hetvenes éveiben járó Finkelstein legendás politikai kommunikációs tanácsadó, aki Richard Nixon mellett tanulta a szakmát, és ő tette szitokszóvá a „liberális” jelzőt. Az amerikai tanácsadók élvonalához tartozik, a negatív kampányok szakértőjeként ismert, és évek óta az ügyfelei közé tartozik Orbán Viktor miniszterelnök is.

Egyébként az izraeli törvény előterjesztői szerint a civil szervezeteket azért finanszírozzák főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal beleszóljanak Izrael belügyeibe, és az emberi jogok hangoztatásának ürügyén idegen érdekeket képviseljenek. Ez az érvelés nagyban hasonlít Németh Szilárdnak, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének szavaihoz, aki szerint megengedhetetlen, hogy bizonyos civil szervezetek támadják a magyar kormányzati álláspontot, ezért ezeket „minden eszközzel vissza kell szorítani”, és Magyarországról „el kell takarítani”.

A politikus úgy vélte, az a gond az általa álcivileknek nevezett szervezetekkel, hogy bele akarnak szólni a politikába, mégpedig mindenféle „legitimációs részvétel”, azaz választásokon való indulás nélkül. Ez a leírás azonban olyan kormányközeli szervezetekre is igaz, mint például a békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF), ezért rákérdeztünk vezetőjüknél, hogy mit gondol a kormány álláspontjáról.

 

Csizmadia László lapunknak elmondta, hogy támogatják a kormány kötelező vagyonnyilatkozat előírásáról szóló tervét, ez ugyanis nagyban segíti az átláthatóságot. A CÖF – a legutóbbi alapítványi beszámoló szerint – 2015-ben 260 millió forintból gazdálkodhatott, azt viszont nem tudni, hogy ez az összeg pontosan honnan származik. Arra a felvetésünkre, miszerint ha elkötelezettek az átláthatóság mellett, akkor miért nem teszik nyilvánossá a támogatók névsorát vagy az egyes adományok összegét, Csizmadia László azt mondta: nem kívánják közzétenni anyagi támogatóik nevét, és azt sem, hogy pontosan hányan vannak. – Ha olyan szerződés jön létre, amelyben az adományozó kéri, hogy ne hozzuk nyilvánosságra a nevét, akkor ennek a kérésnek eleget teszünk – fogalmazott, hozzátéve, hogy külföldi támogatójuk nincs, ez ugyanis szerinte nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetne. Csizmadia László – némileg Németh Szilárd álláspontjával szemben – azt mondta, hogy a civil szervezetek igenis szeretnék befolyásolni a politikát, ezt azonban nem mindig sikerül nekik elérni.

A készülő törvény a CÖF-re is vonatkozna, de úgy tűnik, nekik nem kell aggódniuk az új jogszabály miatt. Németh Szilárd ugyanis az ATV-ben megnevezte azokat a civil szervezeteket, amelyeket „eltakarítanának”: a Transparency Internationalt, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetet, a Magyar Helsinki Bizottságot, valamint az Energiaklubot. Később az is kiderült, hogy a civil szervezetek vezetőinek várhatóan a politikusokéval megegyező vagyonbevallást kell majd készíteniük. Hollik István (KDNP) szerint vannak olyan civil szervezetek, amelyek semmilyen mértékben nem járulnak hozzá Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez, politikai célokat szolgálnak, külföldről finanszírozzák őket. „Így létüknek nem sok értelmük van” – tette hozzá.

Az ügyről előzmények és további részletek itt olvashatók. 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »