Itt hagyom Szlovákiát, elegem van

Itt hagyom Szlovákiát, elegem van

4 évig volt a a Cseh rádió riportere Moszkvában, majd 5 évet Lengyelországban töltött. Ott volt a csecsenföldi háborúban, Afganisztánban, tudósított két olimpiát, végigkísérte a menekülteket európai útjukon. Az utóbbi két évben Petr Vavrouška Szlovákiában élt, mint a Cseh Rádió riportere. Most befejezi. Elmegy Pozsonyból és a rádiótól is, többé már nem akar újságíróként dolgozni. A DennikN főszerkesztője, Matúš Kostolný arról kérdezte Vavrouškát, miért megy el és hogyan látja Szlovákiát.

 

Vissza tud emlékezni, mi fogta meg önt leginkább, mikor Pozsonyba érkezett?

 

Rögtön az első élményem negatív volt. Vonattal érkeztem és a Központi Pályaudvaron szálltam le. Sokkolt a látvány, hogy 25 év alatt, mióta először jártam itt, egyáltalán semmi sem változott. Ez szégyen a városra és lényegében az ország nézve is. Hiszen itt lépnek be a turisták az országba. Az első tapasztalat szörnyű volt.

 

Két Pozsonyban töltött év után megértette, miért van ez így?

 

Nem. Nem vagyok képes elfogadni a kimagyarázásokat, hogy mert bonyolultak a szerződéses viszonyok. Egyszerűen megoldást kellett volna találni. Az első benyomás azt eredményezheti, hogy az ország keleti feléből vagy a külföldről érkező turista többé nem akar visszajönni.

 

(…)

 

Mi a véleménye Szlovákiáról most?

 

A véleményem nem sokat változott. Ez is az egyik oka annak, miért döntöttünk úgy a családommal, hogy elmegyünk. Kevés inspiráló, pozitív érvet találtunk a maradás mellett, amitől esetleg motiváltak lennénk. Nekem úgy tűnik, hogy Szlovákia nagyon sok tekintetben elmarad Csehországtól vagy Lengyelországtól, ahol öt évet éltünk.

 

Ez miben nyilvánul meg?

 

Oktatás, egészségügy, a szolgáltatások és az általános hangulat. Gyakran járok Ausztriába, és a különbség óriási. Ott az emberhez úgy állnak hozzá, hogy „A mi ügyfelünk ,a mi urunk”. Szlovákiában viszonylag gyakran a „A mi ügyfelünk munka és probléma” elv érvényesül. Az van, hogy ezt már nincs energiám tolerálni. (…)

 

Ha összehasonlítja Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát, mi hogyan szerepelünk?

 

Szlovákia teljesít a leggyengébben. Tucatnyi kormányzaton kívüli kezdeményezést látok, amelyek jó dolgokat akarnak elérni, mint például a Teach for Slovakia vagy a Fair Play Szövetség, a Fehér Varjú (Biela Vrana) és a Zaježová központ, de mindig ott van az, hogy ezek nem az állam közreműködésével valósulnak meg. Ezeket az embereket a miniszterelnöknek üdvözölnie és nem támadnia kellene .

 

A politikusok nem tökéletesek Csehországban vagy Lengyelországban sem

 

Elég összehasonlítani az egészségügyet. Mikor kórházba megyek, már attól 30 százalékkal rosszabbul érzem , hogy meglátom az épületet. És ez a rideg adatokon is meglátszik. Szlovákiában alacsonyabb a várható életkor, az egészséges élet minősége rosszabb, feleslegesen halnak meg az emberek, és közben ugyanannyit költünk az egészségügyre (mint Lengyelország vagy Csehország – szerk.megj.).

 

Hasonlítsa össze a vásárolt berendezés árát Csehországban és Szlovákiában. Az az ominózus CT-ügy csak a jéghegy csúcsa. És akkor ott van az oktatás. Számomra felfoghatatlan, mikor az új miniszter dolgai közt elsőként a többé-kevésbé magánkézben lévő futballstadion szerződését írja alá. Teszi ezt akkor, mikor a tanárok fizetésére keresnek forrásokat.

 

(…)

 

 A köztévé színvonala az utóbbi években láthatóan emelkedett, nemrég még jóval rosszabb volt.

 

Én több elfogadhatatlan dolgot látok. Mikor látott benne bármiféle érdekes oknyomozó riportot? Az elmúlt két évből én nem emlékszem ilyenre. Hogyan lehet a közmédia műsorvezetője Nikodým, aki egyúttal a Smer választási gyűléseit is vezette? A mi erkölcsi kódexünk alapján ezt nem lehetne megcsinálni. Azonnal elbocsátanánk.

 

Egy évve korábban az újságírói díjkiosztó zsűrijeként nem hirdetett ki győztest a rádiós és televíziós viták kategóriájában. Akkor azt mondta, hogy a viták színvonala alacsony és a műsorvezetők nem partnerei a politikusoknak, hanem félnek tőlük. Tapasztalt javulást ezen a téren?

 

Általánosságban semmi sem változott. A miniszterelnök az ország minisztereinek előírta, hogy ne kommunikáljanak az önök újságjával (DennikN). Ez a sajtótörvény tagadásáról és a média szerepének meg nem értéséről tanúskodik. A kormányfő minősíthetetlenül és ingerlékenyen viselkedett az RTVS szerkesztőivel. (…)

(…)

 

Szlovákiában van rasszizmus?

 

Igen, de ez főleg abból adódik, hogy a roma kisebbség itt tényleg nagy számban van jelen. Megértem a társadalom egy részének dühét a romákkal szemben. Ez egy hosszú ideje tartó bonyolult viszony eredménye. Ez a migránsválságkor is megmutatta magát. (…)

 

(…)

 

Úgy döntött, hogy elhagyja a média szakmát. Mennyire játszott szerepet döntésében, hogy csalódott Szlovákiában?

 

Minimálisan. De az is igaz, hogy az utolsó csepp a pohárban az volt, mikor beválasztották Kotlebát a parlamentbe. Nagyobbat nyomott a latban az a tény, hogy a médiumok megváltoztak. Felületesebbek lettek, mert nehéz fenntartani az emberek figyelmét. Csak a címeket akarják elolvasni, mint az étlapon. Saját véleményük megerősítésére van szükségük, ezért csak a kedvenc webhelyeiket látogatják. Kiszorul a dolgok mélyebb elemzése és kritikus gondolkodásmód.

 

DennikN, Petr Vavrouška: Zo Slovenska odchádzam, nevládzem

Nyitókép: iDenes.cz


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »