Ismét fenyegetőznek a törökök

Az Európai Uniónak az év végéig életbe kell léptetnie a török állampolgárok schengeni vízummentességét és abba kell hagynia annak követelését, hogy Törökország módosítsa a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, vitatott jogszabályait, különben Ankara felmondhatja az illegális bevándorlás feltartóztatását célzó menekültügyi egyezmény rá eső részét – jelentette ki kedden Ömer Celik török EU-ügyi miniszter Ankarában.

A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó politikus szerint a terrorizmus elleni török jogszabályok módosításának kikényszerítése a fennálló helyzetben olyan lenne, mintha sorompót húznának a vízumkönnyítés útjába, ezért Ankara feltételezni fogja, hogy az EU nem tartja be ígéreteit. „Ebben az esetben nem fogjuk végrehajtani a menekültek visszafogadására vonatkozó egyezményt, illetve ha szükséges, fel is mondjuk” – hangsúlyozta Celik.

Ankara nem tűzött ki végső időpontot követelése számára, ugyanakkor amennyiben a vízummentességet nem vezetik be az év végéig, „természetes halált hal” – fogalmazott a miniszter.

„Nem lesz már miről beszélnünk”

– tette hozzá.

Tavaly több mint egymillió migráns és menekült érte el az Európai Unió területét, nagy részük a török partokról indult hajókkal és csónakokkal Görögországba. Az érkezők száma azonban jelentős mértékben visszaesett, mióta márciusban hatályba lépett az uniós–török menekültügyi egyezmény.

Celik rávilágított, hogy Törökország tartja magát ígéreteihez azzal, hogy a görög szigetekre érkező menekültek száma a tavalyi napi hétezerről idén mintegy harmincra esett vissza. „Ha van működő része a megállapodásnak, az a török intézmények hatékonysága miatt van, köszönhetően a biztonsági erőknek és a parti őrségnek” – jelentette ki.

A megállapodásnak semmi sincs útjában a török fél részéről, amely teljesíti ígéreteit, viszont minden hibádzik az európai oldalon – szögezte le az EU-ügyi miniszter.

Az Európai Unió és Törökország között a július 15-ei puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások miatt különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és az állítólagos támogatóik elleni eljárásokat.

Az államcsínykísérlet nyomán indult tisztogatások során több mint 32 ezer ember került börtönbe, és mintegy 100 ezren vesztették el állásukat

egyebek mellett a hadseregnél, a biztonsági szolgálatoknál és a közszférában.

Ömer Celik elutasította azokat a feltételezéseket, hogy mindez gyengítette az állami intézményeket, illetve káros hatással lett volna az uniós csatlakozási tárgyalásokra.

„Éppen ellenkezőleg, ezeknek az embereknek a távozásával javult az intézmények minősége. Különösen a külügyi és az EU-ügyi tárcánál nincsenek akadályaik az uniós tárgyalásoknak” – mondta a politikus.

A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak tizenhat fejezetet sikerült megnyitni a harmincötből, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

Az Európai Unió márciusban kötött megállapodást Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről annak érdekében, hogy Ankara segítsen megfékezni az Európába irányuló menekülthullámot. Az unió ennek értelmében egyebek mellett azt is vállalta, hogy felgyorsítja a török csatlakozási tárgyalásokat, és a vízumliberalizációs menetrendet a felek legkésőbb június végéig végrehajtják. Utóbbit azért halasztották el, mert Ankara nem teljesítette a Brüsszel által előírt hetvenkét feltétel mindegyikét, nem módosította például a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabályokat.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »